Konferencia a Nagy Háború lezárultáról és Tisza István meggyilkolásáról

Ennek így kellett lennie címmel rendez konferenciát november 8-án, csütörtökön 11 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpont az első világháború lezárultának századik évfordulójára és Tisza István miniszterelnök meggyilkolásának centenáriumára emlékezve. A tudományos tanácskozásról Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója elmondta: a száz évvel ezelőtti események sorsfordítók voltak Magyarország történelmében.

Az első világháborúban hatszázezer magyar katona adta életét a hazáért, a hadifogságba esettek és megrokkantak száma kétmillió főre tehető, míg a háborút eleinte ellenző miniszterelnökből a közvélemény szemében háborús bűnbakká változott Tisza Istvánt 1918. október 31-én, a polgári demokratikus forradalom kitörésével párhozamosan gyilkolták meg máig tisztázatlan körülmények között. S halálával végleg megszűnt a liberális és konzervatív elemeket egyaránt mutató nemzeti szabadelvűség és az Osztrák-Magyar Monarchia dualizmusa – hangsúlyozta a történész.

Ennek így kellett lennie – idézte Tisza István utolsó szavait Miklós Péter, jelezvén, hogy az ország kényszerpályára került, s a világháborús vereség okozta országcsonkítás, a társadalmi- és tulajdonviszonyok átrendeződése, az ország szovjet érdekszférába kerülése elképzelhetetlen lett volna, ha a monarchia nem is feltétlenül győztesen, de más feltételekkel vág neki a két világháború közötti időszaknak.

A csütörtök délelőtti tudományos tanácskozáson Hatos Pál, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar dékánja a Tisza-gyilkosságról és a magyar közvéleménynek az arra adott reakciójáról tart előadást, Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese, főiskolai tanár pedig 1918. november 16., a köztársaság kikiáltásának napját mutatja be. Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem professzora az 1919 és 1921 között kialakult versailles-washingtoni békerendszer során meghúzott határok kialakulását ismerteti, különös tekintettel a két nagyhatalom közé szorult köztes-európai régiónkra. A konferenciát záró előadásában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója az első világháború után Magyarországon történt forradalmi alternatívák összefüggéseit és folyamatait elemzi.

(Forrás: Arany-Tóth Attila)