Regionális polgári kollégiumi ülés a Szegedi Ítélőtáblán

A konferencián a Szegedi Ítélőtábla bíráin kívül részt vettek a Kúria, az ítélőtáblák, az ítélőtábla illetékességébe tartozó törvényszékek kollégiumvezetői és képviselői, valamint prof. dr. Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Civilisztikai Tudományok Intézetének vezetője is.

A rendezvény elején dr. Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke köszöntötte a meghívott vendégeket és a kollégium tagjait, majd dr. Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla megbízott elnöke, a Polgári Kollégium vezetője összefoglalta az üléshez készített vitaanyagban részletezett kérdésköröket.

Kiemelte, hogy az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése számos új jogértelmezési kérdést vetett fel, és a megtárgyalandó magánjogi problémákat is új megvilágításba helyezte.

Felelősségi szempontból az esély elvesztése alatt azt a szituációt értjük, amikor valamely magatartás (mulasztás) és a kedvező változás elmaradása között az okozati összefüggés tényszerűen nem állapítható meg, de másfelől nem is zárható ki. Általánosságban az esély elvesztése nem önállóan, generálisan védett jogtárgy. Jellemzően ugyanis három jól behatárolható területen – a pályáztatás szabályainak megsértése, a pernyertesség esélyének elvesztése és a gyógyulási esély elvesztése – került a jogirodalom és joggyakorlat látókörébe és váltott ki eltérő álláspontokat kompenzációjának lehetősége.

Az elhangzottak ismeretében a hozzászólók általános véleménye szerint a jogosultat (megbízót) a pernyertesség esélyének elvesztése miatt vagyoni kártérítés ugyan nem illeti meg, az esély elvesztése folytán őt ért nem vagyoni hátrány miatt azonban megfelelő kompenzációt követelhet.

A gyógyulási esély elvesztése témakörében a kollégium egyetértett az ítélkezés irányát kezdeményező javaslattal az alábbiak szerint:

„Ha a beteg állapotrosszabbodását, mint eredményt különböző okok együtthatása idézi elő, amelyek közül az egészségügyi intézmény egyébként tényként megállapítható mulasztása az egyik, akkor az egészségügyi intézmény a közrehatása arányában köteles a vagyoni kárt megtéríteni, és arányos sérelemdíj ítélhető meg.”

Ezt követően dr. Wellmann György, Kúria Polgári Kollégiumvezetője a Kúria gyakorlatát összegezte az elhangzottak tükrében. Bejelentette, hogy 2019-ben a téma mélyebb dogmatikai megalapozása érdekében joggyakorlat-elemző csoport jön létre a Kúria mellett.

A résztvevők a kollégiumi ülést rendkívül hasznosnak és eredményesnek minősítették. A témáról várhatóan a közeljövőben szakmai folyóiratban tanulmány jelenik meg.

(Forrás: Bátyi Zoltán sajtótitkár)