Az édességgyártók 10 milliárd forint feletti decemberi és rekord éves forgalomra számítanak

Az ünnepi forgalomban továbbra is a csokimikulás “áll az első helyen”; a háztartások 86 százaléka pedig szaloncukrot is vásárol karácsonyra, amelyből továbbra is a zselés a legkedveltebb, az alkoholos vagy a gesztenyés ugyanakkor nem annyira keresett – derült ki a Mi fán terem a szaloncukor? című sajtórendezvényen kedden, Budapesten.
A Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) előzetes várakozását a szakszövetség elnöke, Sánta Sándor ismertette, és elmondta, hogy a Nielsen piackutató adatai szerint tavaly csokoládémikulásból 435 tonna, több mint 8 millió darab fogyott. Hasonlóan népszerű volt az adventi naptár, amelyből 350 ezret értékesítettek. Az ünnepi édességek 46 százalékát hipermarketek, 54 százalékát egyéb üzletek adták el – tette hozzá. Az elnök elmondta, hogy évente szaloncukorból 3500 tonna fogy, mintegy 6 milliárd forintért. A csokoládémikulások és az ahhoz köthető egyéb édességek forgalma pedig 4 milliárd forintot tesz ki, ezekből mintegy 700 tonnányi terméket értékesítenek. Ilyenkor a piac 63 százalékát a mikulások teszik ki, 13 százalékot pedig egyéb édességek, például csokiördögök, csokicsizmák adják.
Ismertette, hogy a MÉSZ által végzett reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 86 százaléka tervezi, hogy szaloncukrot vesz, amelynek főleg vidéken van nagy hagyománya.
A fogyasztók mintegy kétharmada a zselés szaloncukrot választja, azt követi a kókuszos, a vajkaramellás, a csokoládékrémes, a marcipános, a mogyorókrémes. Kevésbé kedvelt íz egyebek mellett a gesztenyés, a joghurtos, az epres vagy az alkoholos – sorolta. Sánta Sándor kifejtette, hogy a magyar háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek, a legtöbben 2000 forint körüli összeget fordítanak erre. A szaloncukorpiacon az elmúlt években nőtt a prémium termékek aránya, de sok az ömlesztett és a saját márkás szaloncukor is, és a piac egyharmadát teszik ki azon termékek, amelyek valódi csokoládét tartalmaznak.
Sánta Sándor elmondta, a szakszövetséget 1992-ben alapították, 24 vállalat a tagja, amelyek a piac 85 százalékát adják. Felkai Beáta, az Agrárminisztérium (AM) főosztályvezetője előadásában ismertette, hogy az édességgyártásban tavaly 250 vállalkozó dolgozott, mintegy ötezer dolgozóval. Az édességgyártás árbevétele a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján tavaly több mint 205 milliárd forint, míg az export mintegy 108 milliárd forint volt.
A legnagyobb szaloncukorgyártó vállalkozások árbevétele együttesen meghaladja a 30 milliárd forintot – tette hozzá. Közölte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az egy főre jutó élelmiszer-kiadás havi nagysága tavaly 20 563 forint volt, ebből 1382 forintot fordítottak cukorra, édességre.
mti, borítókép illusztráció