Ötvenezer éves tiarát találtak a Denyiszov-barlangban

 Az Altaj-hegységben lévő barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, a Homo nemzetség tagja egy időben a ma már kihalt neandervölgyi emberekkel.
A szakemberek feltételezése szerint a tiarát a gyenyiszovaiak készítették, akiknek 50 ezer éve már voltak ismereteik arra, hogy mammutagyarból elegáns tűket vagy kőből szép karkötőket készítsenek. Ez a tiara lehet a legősibb ilyen ékszer – olvasható a Siberian Times napilap honlapján.
A tiarát arra használták, hogy a hajat felfogják a szem elől, a lelet érdekessége, hogy valószínűleg férfi és nem nő számára készült, erről mérete árulkodik.

A tiarán lévő nyomok arra utalnak, hogy a fejdíszt egészen addig hordták, amíg el nem törött, majd félredobták a barlangban. Nem találtak rajta semmilyen vallási szimbólumot vagy díszítő elemeket. Találtak viszont a lekerekített végén egy lyukat, ahová a madzagot fűzték, amellyel a fejhez kötözték a tiarát.
Az őskori tiara 45-50 ezer éves lehet, és egy nagyfejű ember hordhatta Alexander Fedorcsenko, a Novoszibirszki Régészeti és Etnográfiai intézet munkatársa szerint.

A régészek korábban már a barlangban rábukkantak egy díszített mamutagyarból készült tiara kicsiny darabjára. Az újabb lelet megerősíti a szibériai kutatók azon feltételezését, hogy a barlang ősi lakói évezredeken át hordtak tiarát, amelyet valószínűleg ők maguk állítottak elő. Ez utóbbira utal az a tény, hogy számos mammutagyar darabkát találtak a barlangban.
Az egyik legősibb tiara megtalálása nemcsak a Gyenyiszov-barlang, hanem az egész világ esetében ritka. Az ősemberek használtak mamutagyart karkötő, nyaklánc és más ékszerek, valamint tűk és nyílvégek készítésére – magyarázta Fedorcsenko.

Találtak már a régészek a barlangtól jóval északabbra hasonló mammutagyarból készült tiarákat, de azok jóval később, valamikor 20-28 ezer éve készültek – tette hozzá.

A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Oroszország szibériai részén, az Altaj-hegységben, az úgynevezett Gyenyiszov (Dénes-féle) barlangban, amelynek elnevezése a feltevések szerint a 18. században a környéken élt Gyionyiszij (Dionüszosz) nevű remetétől származik. Egy másik magyarázat szerint a közelben terültek el egy Gyenyisz (Dénes) nevű pásztor legelői, és ő húzta meg magát rossz idő esetén a barlangban. Mintegy 30 ezer éve kihalt, de a genetikai lenyomat nyomon követhető a modern ember genomjában.

mti, borítókép ma.hu