Az egykori zsidó iskola hétköznapjai – megemlékezés Vásárhelyen

Hetvennégy éve, 1945. január 27-én szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor, ahol több mint egymillió európai zsidót pusztítottak el a náci birodalom fenntartói a második világháború során. Ez a nap 2005 óta a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja, amelyhez kapcsolódva a hódmezővásárhelyi Emlékpont rendhagyó tanórát rendezett a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelyen, az egykori zsidó elemi népiskola épületében.

Dr. Vanderstein Noémi, a zsidó vallástudományok doktora az előadás helyszínén, a Szeremlei utcai épületben 1820 és 1948 között működött zsidó népiskoláról tartott előadást. Az intézményben alsó tagozatos diákok harminc-negyven fős, összevont osztályban tanultak. A tantárgyak között fontos szerepe volt a heti négy órában, az állami iskolában is használt tankönyv alapján tanított magyar írás és olvasásnak, de megtanultak a gyerekek héberül írni és olvasni, hogy imádkozhassanak és tudják olvasni a Tórát, de megismerték Magyarország földrajzát is és a magyar uralkodók ismerete szintén követelmény volt. A diákok a Himnuszt és a Szózatot is tanulták, s idéztek héberül Dávid zsoltáraiból.

A zsidó elemi népiskolában megemlékeztek az állami és a zsidó vallási ünnepekről, s a millennium alkalmából 1896. május 10-én „Ezredéves iskolai ünnepséget” rendeztek. Fontos volt magyarnak is lenni a zsidó iskolában, ahol a tanulók az uralkodó tiszteletét is megfogalmazták esküjükben.

Az iskola első tanítója Wilhelm Albert volt, míg az utolsó években Gruber László és Havas Hajnal oktatta és nevelte a gyerekeket, akikre ma is szeretettel gondolnak a még élő egykori tanítványok, akik nyaranta az iskolai otthontalálkozón gyűlnek össze az egykori oktatási intézményben.

Vanderstein Noémi felhívta a gyerekek figyelmét, hogy ha többet szeretnének tudni e korszakról és lehetőségük van, kérdezzenek azoktól, akik még köztünk élnek, hiszen igazán hitelesen ők tudják felidézni a történteket.

„A holokauszt hatmillió áldozatának mintegy egyharmada gyermek és fiatal volt” – mondta el Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója. „A Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhely állandó kiállítása a zsidó veszteségek és az embermentők tevékenysége mellett azoknak a fiataloknak a tragikus sorsát mutatja be, akik az értelmetlen népirtás áldozatául estek. Vásárhelynek közel nyolcszáz zsidó polgárát deportálták 1944-ben, akik közül mintegy négyszázan térek vissza 1945-46 folyamán.”

A rendhagyó órát követően az esemény résztvevői, köztük a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola nyolcadikos diákjai elhelyezték a megemlékezés köveit az emlékhely portáljánál, majd látogatást tettek a zsinagógában is.

(Forrás: Arany-Tóth Attila)