Több Csongrád megyei önkormányzatot is átvágott a vásárhelyi cég – most a bíróságon kell felelniük

A tárgyalás a jövő héten csütörtökön, február 14-én 9 órától folytatódik, ahol határozathirdetés várható.

Az I. fokú ítélet szerint S. Á. első rendű és S. K. II. rendű vádlottak, valamint meghatalmazásuk alapján T. J. III. rendű vádlott az I. és a II. rendű vádlottak irányítása alatt álló BS Alfa Bt.-t felhasználva 2006 májusában a Tiszán abban az időszakban levonuló árvízi helyzettel éltek vissza. Tették ezt egy, a katasztrófavédelemnél dolgozó tisztségviselő felhasználásával, aki önkormányzati vezetőknek tartott értekezleten azt a tájékoztatást adta, hogy szükséges az árvíz utáni fertőtlenítés, és azt a BS Alfa Bt. el is tudja végezni.

Ezután Csongrád megye területén az apátfalvi, a csanádpalotai, a csanyteleki, a dóci, a felgyői, a hódmezővásárhelyi, a magyarcsanádi, a makói, a mártélyi, a mindszenti, a nagytőkei, a röszkei, a szegedi és a tiszaszigeti (összesen 14) önkormányzatok ügyben eljáró képviselőivel tárgyaltak. Rábírták őket arra, hogy a tiszai árhullám levonulása után a Tisza gátjának mentett oldalán, részben lakott, részben azon kívüli területekre megbízási szerződést kössenek fertőtlenítési munkák elvégzésére. A szerződés szerint a munkálatokat az állami költségvetés vis mayor alapja finanszírozta volna.

A szerződésben meghatározott területek nagyobb részén a fertőtlenítési munkák elvégzésre nem volt szükség, a vállalt munkákat a BS Alfa Bt. vagy egyáltalán nem, vagy csak részben, de szakszerűtlenül végezte el. A Bt.-nek a fertőtlenítési munkálatok elvégzéshez sem a személyi feltételek, sem a technikai eszközök nem álltak a rendelkezésére, és a fertőtlenítéshez szükséges anyag sem volt megfelelő mennyiségben a társaság birtokában.

Az állam a munkák egy részének szükségességét elismerte, a többit nem, ez alapján utalt pénzt. A települések a vis mayor alapból 58 milliót utaltak a Bt.-nek, míg Hódmezővásárhely további 21 milliót, Tiszasziget további 16,5 milliót fizetett ki a Bt.-nek.

Az I. fokú ítélet szerint a cég a szerződéskor megtévesztette az érintett önkormányzatokat. Az vitathatatlan, hogy fertőtlenítésre szükség volt, de nem akkora területen, amekkorára a Bt. szerződött az önkormányzatokkal.  A munka elvégzésére alvállalkozókkal kötöttek szerződést, akikkel később közösen hamis számlákat állítottak ki, így megvalósult a folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége.

A törvényszék S. Á. I. rendű vádlottat 2 év börtönre és 5 millió forint pénzbüntetésre, S. K. II. rendű vádlottat 2 év börtönre és 2 milliós pénzbüntetésre, T. J. III. rendű vádlottat 2 év börtönre és 3 milliós pénzbüntetésre ítélte, és 5, 2 és 4 évig eltiltotta gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól. A szabadságvesztések végrehajtását 5 évre felfüggesztették. B. I. V. rendű vádlott, mint többszörös visszaeső, 1 év 6 hónap letöltendő börtönt és 1,5 millió forint pénzbüntetést, a VII. rendű vádlott B. G. 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönt és 1 milliós pénzbüntetést kapott. A VIII., IX., X., XI. és XII. rendű vádlottakat egyezően megrovásban részesítette a Szegedi Törvényszék folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségéért.

(Forrás: Bátyi Zoltán sajtótitkár; Borítókép: illusztráció, forrás: Pixabay.com)