A szegedi egyetemen tartott előadást a vásárhelyi múzeum igazgatója Radnótiról

A Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány Tudomány, oktatás, kultúra a két világháború közötti Magyarországon címmel rendezett konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar tanácstermében. Az eseményen Döbör András, a pedagógusképző kar dékánja és Haág Zalán egyetemi oktató, szegedi önkormányzati képviselő mondott köszöntőt, amelyet Pál József irodalomtörténész professzor, Jancsák Csaba oktatáskutató, Bene Zoltán, a Szeged folyóirat főszerkesztője, valamint Fizel Natasa és M. Pelesz Nelli neveléstörténész tudományos előadása követett.

Pál József
A rendezvényen részt vett Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője is, aki Radnóti Miklós eszmeköreiről beszélt. A történész – aki Radnóti szegedi éveiről néhány esztendővel ezelőtt önálló könyvet írt – kiemelte: a költő személyiségében és szövegeiben is koherens egységbe tömörült a magyar irodalmi és kulturális hagyomány vállalása, a tudatosan megélt katolicizmus és a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdő baloldali alapállás. Miklós Péter emlékeztetett arra, hogy a zsidó származású költő – magyarsága és kereszténység ellenére – a holokausztnak esett tragikus módon áldozatul, s halálának idén novemberben lesz a hetvenötödik évfordulója.
Forrás: Arany-Tóth Attila, fotók: SZTE JGYPK/Ocskó Ferenc