Mit tegyünk tavasszal a kertünkért? – Vassné Farkas Angélával beszélgettünk

Itt a tavasz, egyre több időt töltünk a szabadban, a kertben. Azonban a kertünkben csak akkor tudunk gyönyörködni, ha megfelelően gondját viseljük a növényeinknek. Vassné Farkas Angélát, a Gazdaboltból ismert szakembert hívtam segítségül, hogy a kerttulajdonos olvasóink inspirálódhassanak.

Sok embernek segítesz a kertgondozási tanácsaiddal. Hogyan lettél ilyen tájékozott ezen a területen?

Gazdálkodó családból származom, a tájékozottságom alapjait ez adta. A pályaválasztás nem volt nagy dilemma, egyszerűen bővíteni szerettem volna a szüleimtől tanult ismereteimet és segíteni az ő munkájukat. 2014 óta a gazdabolt a második otthonom. Rengeteg ember fordult meg nálam ez idő alatt és ez a sok találkozás, rengeteg tapasztalatcserére adott lehetőséget.

Milyen feladatok várnak a kiskert tulajdonosokra a tavasz beköszöntével?

Tél végén a kerti szerszámaink karbantartási munkáival kezdődik a szezon (ollók, kapák élezése, nyelezett szerszámaink nyelének áttekintése…) Nagytakarítással kezdődik a tavaszi szezon a kertben is. Összegyűjtjük a csapadékos időjárás miatt megmaradt lombokat, megtisztítjuk a gyümölcs és díszfáink kérgét és ágait. Ezután kezdődik az egyik legnagyobb szakértelmet igénylő feladat: a metszés. Itt nagyon lényeges, hogy a (szakirodalom szerint) 2 cm átmérőnél nagyobb metszési felületeket fasebkezelő anyaggal bekenjük. Ez az anyag ápolja a keletkezett sebfelületet és megakadályozza a kórokozók, kártevők bejutását. Kellemes, napos, 10 fok körüli időben a megmetszett fáink lemosó permetezését is elvégezhetjük rügyfakadásig. Ez a permetezés védi fáinkat az áttelelő kártevőktől és kórokozóktól. Nagyon fontos, hogy a lemosó permetezés nem nyújt védelmet a teljes vegetációra, de elengedhetetlen a növények egészséges fejlődéséhez.

Ha ősszel elmaradt a talaj megmunkálása, akkor tavasszal azt pótolni kell, tehát fel kell ásni, szántani a veteményezésre kijelölt területet.

Márciusban ajánlott elkezdeni a gyep ápolását is. Alapos szellőztetés után, a hiányos részeket felülvetéssel pótoljuk, majd megkezdjük a tápanyag utánpótlást. A problémás gyepek (mohás, gyomos), speciális törődést igényelnek.

Ha majd gazdag gyümölcstermést szeretnénk, mivel tudjuk segíteni a gyümölcsfáinkat?

A gyümölcsfák védelme már ültetéskor elkezdődik. A frissen ültetett fának nagyon fontos az alapos előkészítés, az ültetőgödör megfelelő tápanyaggal való előkésztése, ami történhet szerves trágyával, illetve magas foszfor tartalmú gyökeresedést támogató műtrágyával. A szerves trágyával történő tápanyagtöltés esetében, feltétlenül figyelni kell arra, hogy a fa gyökere ne érintkezzen közvetlenül a trágyával, tehát az ültetőgödör aljára helyezett trágyát a gödörásás során kitermelt föld felső rétegével takarjuk, és csak ezután helyezzük a fát a gödörbe. Ezen kívül, nagyban támogathatjuk fáinkat a megfelelő vízgazdálkodás kialakításával. A kártevők rajzásának megfigyelésével, kártevők irtásával és az esetleges gombás betegségek megelőzését szolgáló permetezésekkel jó eséllyel indulunk a kívánt terméshozam eléréséhez.

Mitől tud igazán gyönyörű látványt nyújtani a virágoskert?

Virágoskertjeink igazán szép látványt akkor tudnak nyújtani, hogyha a kialakítást, gondos tervezés előzi meg. Figyelembe kell venni a növényeink egyedi igényeit, hogy napfény, és meleg igényes-e, vagy inkább az árnyékot és savas kémhatású talajt igényli-e és virágzási időszakát. Ezen kívül a folyamatos tápanyag utánpótlás elengedhetetlen  a szemet gyönyörködtető látvány érdekében.

Milyen aranyszabály van a kertgondozás terén?

Aranyszabály? Mindig, mindent a megfelelő időben! Gondolok itt arra, hogy megfelelő időben vetni, optimális környezeti tényezőket biztosítani. Vannak növények, amiket kifejezetten jó összeültetni, és vannak, amelyeket nem ajánlott közel ültetni egymáshoz.

Mint például?

A növénytársítás több szempontból hasznos. Némelyek javítják a főnövény ízét, egymás támaszai lehetnek, a magasabbak árnyékot szolgáltatnak alacsonyabb társaiknak, talajtakaró lehet, egyesek távol tartják a rovarokat, gyomokat, gombákat. A borsó nagyon jó nitrogén termelő növény (gyökérgümőiben összegyűjti a nitrogént és koncentrálja azt a termőhelyen, így “jó szomszédja” a burgonyának, paszternáknak, majorannának stb.) Jó párosítás a sárgarépa és a hagyma, mert védik egymást a répa-, hagymalégytől, de a répa a zsályával is kitűnő párt alkot. A fokhagyma csigaűző növény, nagyon hasznos az eper mellé ültetve.

A bársonyvirág (büdöske) elűzi a burgonyáról a burgonyabogarat.  Viszont a paradicsom mellé ne ültessünk burgonyát, a burgonyabogár miatt. A menta elűzi a lisztecskét ( üvegházi molytetű) a káposztafélékről. A Sarkantyúka űzi a gyümölcsfákról a levéltetveket, de kiváló pókfogó hatása van uborka közé ültetve és még árnyékot is ad, ezért cserébe az uborka jó futtató a sarkantyú számára. A káposztákat ne ültessük a szőlő közvetlen közelébe, mert savanyú lesz tőle a szőlő és így rontja a bor értékmérőit is. A császárkorona és nárcisz hasznos egér és pocok ellen, a levendulát hangyák ellen használhatjuk.

Ezen kívül, a talaj pH értékét figyelembe véve, tuják, örökzöldek közelébe savas kémhatású talajt kedvelő virágzókat ültessünk, mint a Rhododendron, Hortenzia, áfonya….

Mi a leginkább környezetbarát védelem a kártevők ellen? 

A kártevők elleni védelem során nem feltétlen használunk környezetromboló szereket, itt inkább a kártevő egyedszámának a gyérítése a legfontosabb feladat. A biogazdálkodásban előszeretettel kísérleteznek, és általában sikeresen, egy – egy kártevő természetes ellenségének használatával. Ezen kívül környezetre nem veszélyes, de a kártevőket elűző, elriasztó illatanyagokkal is védekezhetünk, mint például a Ricinus ültetése vakond űzéshez.