Három év 6 hónap börtönre ítélték az ügyész megvesztegetését ígérő rabot

Befolyással üzérkedés bűntettében mondta ki bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2018. március 6-án B. R. vádlottat, és ezért őt 3 év 6 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott felmentés, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

A vádlott egy büntetőügy miatt 2015. szeptember 15-e és 2016. március 11-e között előzetes letartóztatásban volt a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben Kecskeméten, amelyből az I. fokú ítélet kihirdetése után szabadult. Szintén itt tartották fogva S. D. tanút is, aki egy zárkában volt elhelyezve a vádlottal. Beszélgetéseik során a vádlott közölte zárkatársával, hogy az ő apja olyan kapcsolatrendszert épített ki, ami lehetővé teszi, hogy a vádlott 3,5 millió forint ellenében kedvező ítéletet kapjon, illetve az előzetes letartóztatásból kikerüljön. Állítása szerint ez az összeg Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vezetőjének megvesztegetésére szolgál.

Azt is közölte a vádlott a tanúval, hogy ha előre fizet 3 millió forintot, majd utólag még 2 milliót, akkor az ő számára is elintézhető az említett főügyész megvesztegetésével, hogy az előzetes letartóztatásból kikerüljön, illetve a vele szemben folytatott büntetőügyet megszüntessék. A vádlott ezt az ajánlatát többször is megismételte a tanúnak, és felszólította, hogy intézkedjen a pénz előteremtése érdekében. A tanú értesítette is a feleségét arról, hogy egy zárkatársa fel fogja keresni.

Amikor a vádlott szabadult, elutazott a tanú lakóhelyérre, ahol találkozott  az asszonnyal, és beszélt a vesztegetési célra szolgáló milliók összeszedéséről. A vádlott – az állításával ellentétben – nem rendelkezett olyan kapcsolatrendszerrel, amire hivatkozott, célja az volt, hogy pénzt csaljon ki a tanútól, és azt magának megtartsa.

Az ajánlattal kapcsolatban végül pénzátadásra nem került sor.

Az ítélet indokláskor az ítélkező tanács elnöke elmondta: az I. fokon eljáró törvényszék megalapozottan állapította meg a vádlott bűnösségét, a bűncselekmény minősítése is törvényes. Ugyanakkor a táblabíróság úgy látta: a kiszabott büntetés inkább enyhe, mint súlyos, de mivel az ügyész nem fellebbezett, így csak e tény megállapítására szorítkozhat a Szegedi Ítélőtábla. Ebből adódóan a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezéseket a táblabíróság elutasította.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

(Forrás: Bátyi Zoltán sajtótitkár; Borítókép: Illusztráció, forrása: MTI)