A görög lakosság úgy érzi, a migránsok fontosabbak az unió számára, mint ők

A bevándorlók számára a görög kormány az Európai Unió és az ENSZ támogatásával táborokat hozott létre, ahol ingyen jutnak szálláshoz, elektromos áramhoz, vízhez, ezen felül havonta kapnak egy bizonyos pénzösszeget élelmiszerre és ruhára. A táborokból szabadon kijárhatnak.

Sokaknak azonban ennyi nem elég.

Olyan ez, mint egy nyitott börtön – fogalmazott egy bevándorló a műsorban.

Kérdés, meddig tart ki a görög lakosság

A görögök egy része ezzel szemben úgy érzi, a bevándorlók több támogatást kapnak, mint ők. Palóc André, a Századvég alapítvány elemzője szerint komoly belpolitikai konfliktus van Görögországban, amely abból fakad, hogy míg az ott élők úgy érzik, évek óta megszorításoktól szenvednek, addig a Görögországban tartózkodó bevándorlók az utóbbi években komoly anyagi támogatásokat kaptak az Uniótól, amely úgy tűnik, mintha sokkal fontosabbnak tartaná, hogyan élnek abban az országban a migránsok, mint az ország eredeti lakossága.

A gazdasági és társadalmi gondokkal küzdő görögök nehezen birkóznak meg a migránsok által okozott problémákkal. Az ország földrajzi adottságai viszonylag nehéz körülményeket teremtenek, hisz az elaprózódott szigetvilágban nehéz feladat a határvédelem vagy a közrend fenntartása. Állandónak mondhatóak a különböző atrocitások a menekült táborokban – fogalmazott az elemző.

A sok új érkező miatt hosszú ideig tart a menedékkérelmek elbírálása, sokan azonban nem akarják kivárni a hivatalos eljárást. Nemrég ez okozott gondot Észak-Görögországban is, ahol migránsok tömege akarta illegálisan átlépni a határt. Nyáron illegális bevándorlók újabb tömegei érkeznek Görögországba, a baloldali görög kormány pedig egyelőre nem akarja lezárni a kikötőket és a határt, ahogy azt nemrég Olaszország tette. Kérdés, hogy a migránsok által okozott gondok következményeit elszenvedő lakosság milyen mértékben, és meddig támogatja a görög kormány bevándorláspolitikáját.

Szalonikiben 2015 óta megnőtt a bűncselekmények száma

Thesszaloniki. Az Égei-tenger partján fekvő települést több mint 2300 éve alapította Nagy Sándor sógora. Görögország második legnagyobb városa, a közép-makedón régió székhelye, kedvelt turista célpont. A 2015-ös nagy európai migrációs válság óta itt is egyre több a bevándorló.

A helyiek szerint itt nem olyan rossz a helyzet, mint a szigeteken, de

a bevándorlók tömeges megjelenése óta romlott a közbiztonság.

A bevándorlók egyes kerületekben gettókat hoztak létre, vannak olyan utcák, ahol sötétedés után görögöket szinte nem is lehet látni. A helyiek szerint ezekben a városrészekben nem tanácsos este egyedül járkálni. A belvárosi piac melletti téren algériaiak, marokkóiak, afgánok és pakisztániak árulnak csempészett cigarettát. A helyi kereskedők attól félnek, ha tovább romlik a téren a közbiztonság, elveszítik vásárlókörüket. Az egymás ellen rivalizáló, bandákba szerveződött csoportok ellen azonban nem sokat tehetnek.

forrás: hirado.hu, borítókép MTI/EPA-ANP/Szotirisz Barbaroszuszisz