Még nem késő gondoskodni az időjárási kockázatok kezeléséről

A gazdák biztosítással együtt számíthatnak a legnagyobb mértékben az agrárkár-enyhítési rendszer kárenyhítő juttatására is. Ezekre szükség is van, hiszen a statisztikák szerint a 2017-es év kárai után több mint 3,3 milliárd forint jogos kárenyhítő juttatást nem kaptak meg a gazdálkodók, tavaly pedig 3170 termelő esett el összesen 2,9 milliárd forint kárenyhítő juttatástól valamilyen növénybiztosítás hiányában.

Május 15-ig tart az Egységes Kérelem (EK) szankciómentes benyújtási időszaka, a magyar agrárium egyik legnagyobb, rendszeres adminisztrációs feladata, amely során a gazdálkodók 46 jogcímre együttesen nyújthatnak be igénylést. A határidő egybeesik agrárbiztosítási díjtámogatások kérelmezésével, amelynek feltétele, hogy a gazdálkodók tüntessék fel az EK-ban, hogy a támogatást igénybe kívánják venni, hiszen ezekkel együtt számíthatnak a legnagyobb mértékben az agrárkárenyhítési rendszer támogatására is.

Az öngondoskodás, illetve a biztosításokkal elérhető kármegelőzés minden évben kiemelt fontosságú a gazdálkodók számára. A korábbi évek szomorú tapasztalata, hogy több ezer termelő esik el a teljes összegű kárenyhítéstől alapfokú öngondoskodás hiánya miatt, azért mert nem kötnek növénybiztosítást. A 2017-es év kárai után több mint 3,3 milliárd forint jogos kárenyhítő juttatást nem kaptak meg a gazdálkodók, a statisztikák szerint tavaly pedig 3170 termelő esett el összesen 2,9 milliárd forint kárenyhítő juttatástól valamilyen növénybiztosítás hiányában. A tavalyi év egyik jellemző időjárási káreseménye a májusi viharok során megdőlt gabona- és repceállományok voltak.

A biztosítás idén is aktuális, hiszen újra számos időjárási kockázat sújthatja az agráriumot, azon belül is a szántóföldi növénytermesztés van a legnagyobb veszélyben – elég, ha csak a tavaszi aszálykárokra gondolunk. A kockázatokat felismerve már 2012 óta kínál a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) hatékony eszközöket. A növénybiztosítások utáni díjtámogatás, mint az MKR rendszer II. pillére akár 65 százalékos utólagos díjtámogatást jelenthet a megfelelő növénybiztosítások megfizetett díjai után. A rendszer tavaly egészült ki a NAK által üzemeltetett jégkármérséklő rendszerrel is. Ugyanakkor az időjárás szeszélyei új és új kihívás elé állítják a termelőket.

Mindezek arra ösztönözhetik a gazdákat, hogy mielőbb kössenek piaci biztosítást, amelyhez díjtámogatást is igénybe vehetnek. Ezekre keresett hatékony megoldást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely együttműködve egy tradicionális magyarországi mezőgazdasági biztosítótársasággal a szokásos biztosítói feltételeket kiegészítő fedezetet kínálja tagjainak. Káreseményt követően természetesen nem lehet biztosítást kötni az adott kockázatra, így aki nem gondoskodott idejében biztosítással ezekről a kockázatokról, csak a kárenyhítéstől remélheti a keletkezett kárának enyhítését.

Azonban a kockázatkezelési rendszer ennél összetettebb, ahogy a növénytermesztés időjárási kockázatai is bővebbek. A kárenyhítési rendszer csak annak a termelőnek nyújt teljes körű kárenyhítést, aki valamilyen növénybiztosítást is köt a biztosítókkal, a rendszer alapeleme ugyanis az öngondoskodás, de biztosítást kötni még nem késő.

A NAK évről évre a gazdák és a kistermelők sokaságának nyújt közreműködőként segítséget, szaktanácsadást, támogatást az EK elkészítésében, beadásában is. Az agrártámogatások hatékony lehívásában a köztestületnek meghatározó szerepe van, minden évben rendre a támogatási kérelmek kétharmadát – mintegy 120 ezer kérelmet – a falugazdászok közreműködésével adják be a gazdák. A kérelmek benyújtásában idén is ingyenes segítséget nyújtanak a falugazdászok. A NAK elkötelezett a magyar agrárium irányába, tagjaink számára nyújtott szolgáltatások keretében képzett falugazdászai gazdaságra szabott, egyéni kockázatkezelési tanácsadást nyújtanak, a kárenyhítési rendszertől a díjtámogatott biztosításokig.

Forrás: NAK, borítókép illusztráció