7 fontos megállapítás az EP-választás hódmezővásárhelyi eredményeiről
- Mindenki azt magyarázza, hogy győzött pedig nem.
- A Márki-Zay Péter által szorgalmazott összefogás megbukott Vásárhelyen.
- A Jobbik történelmi vereséget szenvedett.
- Az MSZP tovább gyengült.
- Átrendeződik az ellenzék Vásárhelyen is.
- A Fidesz tovább erősödött.
- Nagyot bukott Márki-Zay, mint országos politikus.
Az EP-választást egyértelműen a Fidesz-KDNP nyerte meg.
A választások vásárhelyi eredményéből is érdekes tanulságokat lehet levonni. Ezeket részletezzük is.
Bár a polgármester az esti órákban azzal triumfált győzelmet, hogy 52 % nem a Fideszre szavazott Vásárhelyen, valójában ismét nagyot csúsztatott. Közel 5 %-ot kapott a Mi Hazánk, ami nyilvánvalóan Márki-Zay ellenzéke, ő is annak nevezte a pártot.
Valójában, a polgármester által szorgalmazott, támogatott öt pártra a (kutyák és Munkáspárt nélkül) kevesebben (43,29) szavaztak, mint a Fideszre. Ha ezt a kiegészítjük az MKKP-vel és a Munkáspárttal, akkor is 46,59 %-ot kapunk.
A polgármester által éltetett taktikai összefogás tehát egy tegnap rendezett önkormányzati voksolás esetén Márki-Zay bukását hozta volna.
A Csongrád megyében (is) eddig második erőként nyilvántartott Jobbik teljesen összeomlott – a nemzeti radikális vonalat tőlük átvevő Mi Hazánk több megyei településen is másodikként futott be, jelentősen beelőzve a Jobbikot (pl Mindszent, Mórahalom).
A Jobbik, úgy tűnik, kikerült az erős magyar pártok sorából.
Az MSZP országosan összeomlott, de Vásárhelyen is látványos bukást könyvelhet el – a vásárhelyi eredményekhez hozzájárulhatott a Nagy Ernő-féle lakásbotrány is.
Frissítés és új célok nélkül 5 hónap alatt innen szinte képtelenség lesz felállni.
A Vásárhelyen korábbi években erős, közgyűlésben 2-2 képviselőt adó Jobbik és MSZP, a választások legnagyobb vesztesei.
A DK és a Momentum úgy tudták őket háttérbe szorítani, hogy sem helyi képviselőjük, sem helyi szervezetük nincs, helyi kampányt nem is folytattak.
Különösen erős megállapítás ez a Momentum esetén, melyet eddig fővárosi pártként tartottak nyilván, vidéken alig rendelkeztek bázissal.
A Fidesz a legutóbbi, eddigi egyik legnagyobb győzelmének számító 2018-as o.gy. választáson 46,74 %-ot ért el – erre a kormánypárt annak ellenére tudott erősödni Vásárhelyen az elmúlt egy évben, hogy Márki-Zay Péter legerősebb és talán egyetlen politikai terméke a Fidesz állandó mocskolása.
A Fidesz 48,48 %-ot ért el, amivel a legerősebb győzelemmel bír az olyan megyei jogú városok között, melyet ellenzéki polgármester vezet.
Márki-Zay Péternek tehát nemhogy sikerült volna megtörni a Fideszt, hanem azt tovább tudott erősödni.
Márki-Zay országosan hirdetett összefogása alapvetően az őt polgármesterré tevő Jobbik és az LMP-hez még mindig sok szálon köthető Hadházy Ákos politikai bázisával fémjelzett. Márki-Zay nem ápol különösebben jó kapcsolatot Gyurcsány Ferenc pártjával, a közelmúltban többször kritizálta a volt miniszterelnököt.
A DK és a Momentum erősödése azt is eredményezi, hogy a nagy összefogósdiban új szabályok érvényesülnek – már nem a Jobbik és az MSZP diktál.
A polgármester ereje az országos politikai életben látványosan megcsappant, az eddig még soha meg nem méretett új ellenzéki pártja októberben még kisebb eséllyel tudja érdemben befolyásolni az őszi önkormányzati választást.
