Elindult az év madara lakossági szavazás

Mindhárom bagolyfajt veszélyezteti a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság. A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

Az “Év madara programot” a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el, amelynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

Szavazni 2019. július 25. 12 óráig lehet. A legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2020 év madara címet. Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését.

• Erdei fülesbagoly – Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit.  Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is.

• Uráli bagoly – Elterjedt a hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határai északon nagyjából a 65. szélességi fokot, délen nagyjából a tajga déli határát követik. A zárt, öreg erdőket kedveli. Elfoglalja a ragadozó madarak gallyfészkeit, valamint kettétört odvas fák üregében költ természetes körülmények között. Évente egy fészekaljat nevel, amely általában 3-4 tojásból áll. Főként kisemlősökkel táplálkozik, de elfogyasztja a madarakat, kétéltűeket és a nagyobb rovarokat is.

• Füleskuvik – Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett „D” típusú odúkat. Az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Mivel a rovarok száma erősen befolyásolja a költési sikert és a fészekalj nagyságát, ezért a növényvédő szerek használatának csökkentésével, valamint mesterséges költőodúk kihelyezésével növelhetjük az állományt.

Szavazni ide kattintva lehet.