Plohn Illés az árvíz sújtotta Szegedet is megörökítette

Az 1833-ban Aradon született Plohn Illés a vásárhelyi műterme megnyitása előtt Makón dolgozott és Vásárhelyre költözve az ő teremtette meg a városban a családi fényképek készítésének hagyományát, azonban fényképezőgépével a közösség értékeit is igyekezett megörökíteni. A legnagyobb elismerést az a tanyai munkákat bemutató fotósorozata nyerte el, amelyet az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításra készített, s ez hozott első díjat és nagyérmet a Plohn műteremnek, azonban a sorozat egyetlen képét sem őrizte meg számunkra az idő.
Viszont több felvétel megmaradt azok közül, amelyet az 1879-es szegedi nagyárvíz során készített Plohn Illés a víz alatt álló városról. Vélhetőleg nem egyetlen nap készültek a fényképek, mivel a belvárosi házakon az áradás különböző magasságban megjelent nyomait is fedezhetjük fel. A sorozat értékét növeli, hogy megmutatja Szeged régi utcaszerkezetének részleteit, s több, az áradást követően lebontott ház is látható a képeken.
Nyolc évvel később, 1887. június 1-jén omlott össze a kis-tiszai zsilip Batida és Nagyfa között. Az összeomlás következtében a töltést egy 36 méteres szakaszon alig egy óra alatt elmosta a Tisza, és víz alá került Vásárhely és Tápé határából 17 ezer hektár kiváló termőföld. Bár itt a folyó vízszintje másfél méterrel volt alacsonyabb, mint amit a szegedi nagyárvíz idején mértek, hidraulikus talajtörés és a zsilip alapozásakor, a kivitelező által elkövetett hibák miatt mégis megtörtént a katasztrófa.
Plohn Illés felvételein látható a kialakult drámai helyzet és a védekezésben résztvevők, s a fotók lehetőséget nyújtottak a szakembereknek, hogy segítségükkel megállapíthassák a zsilip összeomlásának okait.
A Plohn-műterem 75 éve című kiállítás július 31-ig látogatható az Alföldi Galéria Kossuth téri szárnyában.
(Forrás: Arany-Tóth Attila)