quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Idén már 200 hektár égett le Csongrád megyében

2019. augusztus 30.

– Eddig idén 311 szabadtéri tűzhöz vonultak ki a megyei tűzoltók, és összesen több mint 200 hektárnyi terület égett le a megyében – mondta el Molnár Krisztina, a Csongrád Megyei Katasztrófavédemi Igazgatóság szóvivője.

A Délmagyar megtudta, a szabadtéri tü­­zeknek nincs igazán „szezonjuk”: ha kevés a csapadék, szá­­raz az aljnövényzet, nemcsak nyáron, de szinte bármikor kialakulhatnak. 2012-ben kiemelkedően sok, 570 szabadtéri tűz lobbant fel a megyében, tavaly viszont „csak” 211, mert több volt a csapadék.

Idén márciusban kiugróan sok, 105 szabadtéri tűzhöz ri­­asztották a tűzoltókat a me­­gyében. Ennek részben az az oka, hogy az idei március 1901 óta a tizedik legszárazabb március volt – kevesebb mint 10 milliméter csapadék hullott –, és a tavalyi ősz is aszályos volt, így nagyon ki­­száradt az aljnövényzet. Az esetek 99 százalékában egy tűzesethez persze kell az em­beri felelőtlenség is: az utak mellől induló tüzeknél például szinte mindig eldobott cigarettacsikk gyújtja föl az aljnövényzetet, de tűzijáték, petárdázás és felügyelet nélküli tarlóégetés miatt is rendszeresen gyullad meg a kiszáradt növényzet. Ez utóbbi kap­­csán Molnár Krisztina hangsúlyozta: a tarlóégetés engedélyköteles, azt előtte mindig be kell jelenteni a ka­tasztrófavédelemnél.

– Szabadtéri tüzeknél gyakran lakóházak, takarmány, ál­­­latok kerülnek ve­szélybe. Az első természete­sen az élet­­mentés, utána kö­­vetkeznek a vagyontárgyak. Ilyenkor sokszor nehezen megközelíthető helyeken vagy éjjel kell oltaniuk a kollégáknak, ami sokkal nehezebbé teszi a munkát. Közben a védőruha alatt 50-60 fok is lehet, ezt órákon át elviselni emberpróbáló feladat. Előfordul az is, hogy a helyszínen váltják egymást a hivatásos egységek. Szerencsére sokat segítenek nekünk a helyi önkéntes tűzoltók is, nélkülük még nehezebb lenne – tette hozzá a szóvivő.

 

Forrás: delmagyar.hu, borítókép archív