Ötszázmillió méh pusztult el az elmúlt 3 hónapban

A brazil méhek a helyszínen elpusztulnak

A kaptárak teljes elnéptelenedésével járó tünetegyüttes emlékeztet a kaptárelhagyásra (Colony Collapse Disorder, CCD), amely 2006-ban kezdte tömegesen pusztítani a rovarokat Észak-Amerikában és Európában. A most tapasztalt jelenség ehhez hasonló, de mégis egészen más. Míg a CCD során a méhek elhagyják a kaptárakat és nyomtalanul eltűnnek, addig a brazil rovarok a helyszínen elpusztulnak. Ráadásul a kaptárelhagyás különböző tényezők összhatására vezethető vissza, ám a brazil bizonyítékok egyetlen okot neveznek meg, a rovarirtó szereket.

A szakemberek szerint emellett szoros párhuzam vonható az Amazonas válsága és a méhek pusztulása között:

ahogyan az erdészeti szabályok enyhítése egyre gyakoribb tízesetekhez vezetett, ugyanígy az enyhülő szabályozás a peszticidekre vonatkozó korlátozásokban a méhek elhullásához.

Az év eleje óta közel 300 új termék került forgalomba jóváhagyás nélkül, ideértve a más országokban tiltott vagy szigorúan szabályozott rovarirtó szereket is. És ahogy az esőerdő pusztulása is sokkal nagyobb területet érinti, mint csak a fákat, így a méhek elvesztése is messze túlnyúlik a kaptárak falain.

A háziméheket és a vadon élő társaikat is érinti

A rovarok megmentése azonban szó szerint létfontosságú az emberiség jövője szempontjából, hiszen nekik köszönhetjük az elfogyasztott ételeink egy jelentős részét, körülbelül az egyharmadát. A repcétől a szójababig, a gyümölcsöktől a diófélékig, de a fekete áfonya és a mandula fogyasztásunk is tőlük függ. Gyakorlatilag a méhek a felelősek a világ háromnegyedének a beporzásáért, amely a mezőgazdaság számára jelent óriási segítséget. Ám itt merül fel a kérdés: ha a szakemberek által táplált és gondozott kolóniák elpusztultak, akkor milyen sors várhat a vadonban élő méhekre?

Forrás: origo.hu, borítókép illusztráció