Magyarország példamutatóan cselekszik a klímaváltozás elleni küzdelemben

Magyarország vállalja továbbá, hogy 2050-re csaknem

harmadával javítja az épületek energiahatékonyságát.

2030-ig pedig minden 25 ezer főnél nagyobb város kizárólag e-autóbuszok üzemeltetésére áll át. Áder János a résztvevők figyelmébe ajánlotta Magyarország Virtuális erőmű programját is, amelynek lényege, hogy az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk.

Fontos lesz a 2020-as csúcstalálkozó

Az idei csúcstalálkozónál sokkal fontosabb lesz a 2020-es csúcstalálkozó, amelynek lényege, hogy véglegesítse a párizsi klímaegyezményben foglaltakat – közölte Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Elmondta, a meteorológiai világszervezet kiadott egy értékelő jelentést is, amely a 2015–2019-es időszakról szól.

Hozzátette: a megfigyelések azt mutatják, hogy fokozódik az éghajlatváltozás, úgy tűnik, hogy sokkal gyorsabb ütemben halad. Az üvegházhatású gázok koncentráció-kibocsátása is gyorsabb lett, e mellett pedig emelkedett a korábbi öt évhez képest. Megjegyezte, az éghajlat-változásnak több más jelét is tapasztalni lehet, csökkent a tengerszint, olvadnak a sarki jégtakarók, és az időjárás is rendkívül szélsőséges lett az elmúlt időszakban.

Ez a periódus volt a legmelegebb

Az elmúlt 150 évben ez a négyéves periódus volt a legmelegebb, és az iparosodás kezdete óta ez 1,1 Celsius fokos növekedést jelent – jelentette ki Lakatos Mónika.

Magyarország nagyon sokat tesz a klímaváltozás csökkentéséért, nagy felelősséget vállal a kérdés kezelésében – erről beszélt Szabó Dávid külpolitikai elemző. Emlékeztetett, már a kommunizmus idejében is történtek lépések az iparosítás csökkentése érdekében, és harminc éve

folyamatosan próbálja csökkenteni a károkozást.

Azt is elmondta, hogy Magyarország felelőssége az üvegházhatású gázok kibocsátásában és az óceánok szennyezésében globális szinten sokkal kisebb, mint a világ vezető országaiban.

Felhívta a figyelmet, hogy ez nem azt jelenti, hogy Magyarország nemzetközi szinten ne vállalna védelmi kezdeményezéseket. Hangsúlyozta, hazánk arra is sok figyelmet fordít, hogy a helyi környezet, különösen a lakóövezetek tiszták, fenntarthatók és környezettudatosak legyenek. Hozzátette, a vezető országok – Kína, Oroszország és az Egyesült Államok – klímatudatosságába ugyanakkor nem tud beleavatkozni.

Magyarország példamutatóan cselekszik

Az, hogy Magyarország felszólalási lehetőséget kapott a klímacsúcson, azt jelzi, hogy méretéhez képest példamutatóan cselekszik a klímaváltozás elleni küzdelemben – erről az ELTE tudományos főmunkatársa beszélt. Ferencz Orsolya azt is mondta,

Magyarország konkrét és vállalható stratégiát választott

a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. Magyarország nagyon komolyan tesz azért, hogy megelőzze, illetve elhárítsa a klímaváltozás következményeit – fűzte hozzá.

Négy évvel ezelőtt a párizsi klímaegyezményt csaknem 200 ország írta alá. Köztük a világ legnagyobb hatalmai vállalták, hogy jelentősen visszaszorítják az üvegházhatású gázok kibocsátását és 2 fok alatt tartják a felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest.

Forrás: hirado.hu, borítókép mti