Búzából bőven jut exportra is, de almából átlag alatti termés várható idén

Az évtizedek óta nem látott téli, tavasz eleji szárazság miatt április végén nagyjából 100-150 mm csapadék hiányzott a földekről, ami körülbelül egy egyhetes áztató esőmennyiségnek felel meg – hangzott el a Summa hétvégi adásában.

„Májusban  a szokásosnál jóval csapadékosabbra fordult az idő, ami megmentette az ország legnagyobb részén az őszi kalászosokat” – hangsúlyozza Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

„Április végéig kellett várni arra, hogy megjöjjenek az esők. Nagyon sok helyen ez túlfordult már, tehát a hiányból többlet lett, és nagyon hideg volt a májusi hónap. Ennek következtében ez rettentően lelassította a növények fejlődését. Rettentő heterogének voltak az állományok az országban”  – emelte ki Petőházi Tamás.

„A júniusi eleji állapotfelmérés azt mutatta, hogy problémák vannak a búzával. A nagy változatosság, heterogenitás miatt egy közepes termést tudtunk betakarítani 2019 nyarán az őszi kalászosokból” – fogalmazott.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikái szerint őszi búzából közel 5 millió tonnát takarítottak be a gazdák, mintegy 952 ezer hektárnyi területről. A hektáronkénti termésátlag a tavalyihoz hasonlóan országosan 5,2 tonna volt.

A másik két fontos mezőgazdasági növényünk, a kukorica és a napraforgó betakarítása jelenleg is tart. „Előbbinél tíz, utóbbi 70 százalékát már betakarították a gazdák” – emelte ki.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint 8 millió tonna lehet az idei kukoricatermés, míg a napraforgó hozama 1,7 millió tonnára becsülhető. A 8,2 tonna/hektár körüli kukorica-terméshozam az elmúlt öt év átlagánál 9,5 százalékkal lenne magasabb, a hektáronkénti 3 tonna körüli napraforgó-mennyiség pedig 7,1 százalékkal haladhatja meg az ötéves átlagot.

„A már betakarított közel 5 millió tonnás búzamennyiség ugyan egy jó közepes hozamnak felel meg, de a hazai szükségletet ez a mennyiség is bőven fedezi” – hangsúlyozza Petőházi Tamás.

Elmondta, hogy ebből 1,2 millió tonna megy malomipari felhasználásra, 800 ezer tonna megy takarmányozásra, 300 ezer tonna pedig vetőmagnak, és mintegy 300 ezer tonnányi ipari felhasználásra kerül a búzából, a többi pedig export árualap.

„Búzából tehát 2,5 millió tonnát adhatnak el a magyar gazdák külföldi piacokra, elsősorban Európába” – emelte ki Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár, aki szerint mezőgazdaságunk másik két meghatározó növényéből, a kukoricából és a napraforgóból is jut külföldre.

Magyarország hagyományosan a környező országokba és Olaszországba értékesíti a gabonát, amelyet javító búzaként használnak.

„A kukoricából idén 3-3,5 millió tonnát értékesíthetünk de napraforgóban is jelentős feldolgozó kapacitás van, ez exportra is megy” – tette hozzá.

A gabonaárak a kínai importigényektől, az amerikai-kínai kereskedelmi háborútól, és az európai terméshozamoktól is nagymértékben függnek. Európában őszi búzából a Magro.hu mezőgazdasági piactér elemzése szerint több helyen rekord, vagy rekordközeli mennyiség termett.

Franciaországban például az elmúlt 20 év második legnagyobb mennyisége, több mint 32 millió tonna termett, amiből közel 20 millió tonna a külpiacokra megy. Emellett Ukrajna is rekordmennyiségű, mintegy 19 millió tonnával fog a piacra lépni. Vagyis kínálati piac alakult ki, ami az árakat szakértők szerint lefelé hajthatja.

Szeptember második felében átlagban 45-46 ezer forintot adtak egy tonna búzáért.

A kukorica és a napraforgó esetében még nem látni a teljes európai képet. Mindenesetre szeptemberben a kukorica ára 47 ezer forint volt tonnánként. Egy tonna sima olajsavas napraforgót 93-95 ezer forintért lehetett eladni, a magas olajsavas napraforgó ára pedig 115 ezer forint volt.

Hazánkban mintegy 20-25-fajta gyümölcsfélét termesztenek nagyobb területen. A KSH 2016-os kimutatása szerint a hazai gyümölcsös terület nagysága valamivel több volt 92 ezer hektárnál. Ebből, nagyjából 25-26 ezer hektáron almát termelünk a legnagyobb mennyiségben. Az itthoni almahozam az elmúlt 10 évben  300 és 900 ezer tonna között ingadozott, egy átlagos évben 550-600 ezer tonna körül alakult.

Tavaly közel rekordmennyiség, 900 ezer tonna termett idehaza. Az idei év ugyanakkor már nem mutat ilyen kedvező képet. A hosszú aszályos időszak az öntözetlen ültetvényekben, vagyis a termőfelület háromnegyedé éreztette hatását.

„Problémát okoztak még a márciusi-áprilisi fagyok is, így az idei évben átlag alatti hazai almatermés várható” – emelte ki a szakember.

„Becslések szerint idén 450 ezer tonna körül lesz az almatermés, ami gyenge termésnek számít bár a betakarítás még tart” – mondta az adásban Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

„A korszerű technológiával termelő gazdáknál, ahol az öntözés, a korszerű tápanyag-utánpótlás megoldott, és rendelkeznek jéghálóval, ott 10-20 százalék közötti csak a kiesés, míg aki külterjesen termeszt, azoknál akár 50-60 százalékos is lehet”– tette hozzá, kiemelve, hogy bizonyos fajtáknál még ennél nagyobb arány is előfordulhat.

Mivel az Európai Unióban és a legnagyobb uniós termelő lengyeleknél is átlag alatti az idei termés, ezért visszafogottabb lehet az idei kínálat. Emiatt szakértők úgy számolnak, hogy az étkezési alma termelői ára 80 és 110 forint között, az ipari alma felvásárlási ára pedig 33-37 forint között alakul kilogrammonként.

Egy kilogramm étkezési alma fogyasztói ára pedig a megszokott 200-500 forintos intervallum felső harmadában, 380-500 forint között lehet majd.

Második legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsünk a meggy, amit Magyarországon 14 ezer hektáron termelünk, az elmúlt tíz év átlagában 70 ezer tonna mennyiségben – emelte ki Ledó Ferenc.

„A meggy nagy részét a konzerviparnak befőttmeggyként értékesítik a termelők.  Tavaly ebből is rekordtermés volt. Még nincsenek teljesen végszámok, de valahol az 50 és az 55 ezer tonna között alakulhat” – mondta.

A megy ára a tavalyi 120-130 kilónkénti árról idén 220-260 forintra emelkedett.

A zöldségek esetében az úgynevezett hajtatott, vagyis zárt téren termesztett zöldségfélék közül elsősorban paprikát, paradicsomot és kígyóuborkát termelünk, mintegy 3500 hektáron.

Ezek a zöldségek kevésbé vannak kitéve az időjárás viszontagságainak, így szakértők szerint, aki korszerű technológiával termel, eredményes évet zárhat.

„A szabadföldi zöldségek közül egyes kultúráknak kárt okozott, míg bizonyos fajtáknak kedvezett az idei évben tapasztalt időjárás” – mondja a Fruitveb elnöke.

„A hagymaféléknél és a gyökérzöldségeknél, mint a petrezselyem vagy a sárgarépa, nehezen indult az év mert a vetésnél szintén aszály volt, de azt az öntözéssel megoldották” – emelte ki.

A gyökérzöldségeknek kedvezett a csapadékos időjárás, ami azt eredményezte, hogy vastagabbak lettek a gyökerek, és ettől nagyobb lett a hozam.

„A tárolt gyökérzöldségek és a sárgarépának még ezután kezdődik a betakarítása,  de egyelőre jók az állományok”– emelte ki.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: MTI Fotó: H. Szabó Sándor)