Ezekkel a diplomákkal kaphatják a legjobban fizető állásokat a továbbtanulók

A képzési területek és a legismertebb szakokon túl tájékozódhatnak az ösztöndíj lehetőségekről, pályázatokról, diákhitelről és a várható fizetésekről is.

A kiadvány talán egyik leglényegesebb része az intézményi rangsor, melynek élén idén a Budapesti Corvinus Egyetem foglal helyet, a második az Állatorvostudományi Egyetem, a harmadik pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett.

A mutatók főleg 3–4 szempontra fókuszálnak

A rangsor tizenhárom szempont alapján jön létre, és az kerül a lista élére, amely a legtöbbnek megfelel – tájékoztatott Nagy Zoltán, a Századvég kutatási igazgatója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. A kiemelt mutatók alapvetően 3–4 szempontra fókuszálnak, mint például a diákok teljesítménye, az érettségi eredmények, vagy a nyelvvizsgák száma. Az is fontos szerepet játszik, hogy milyen az egyetem oktatói összetétele.

Megnézik, hányan rendelkeznek tudományos fokozattal, mennyi a kutatók aránya, és nem utolsó sorban a nemzetköziesítés szintjét is figyelembe veszik – sorolta. Hozzátette, ez utóbbi azért fontos, mert jól látható, hogy

a felsőoktatás egy globális piaccá kezd válni,

ahol lényeges, hogy hány külföldi hallgató tanul egy másik ország egyetemén.

Úgy véli, a mutatók fontos csoportját képezik a munkaerő-piaci kilátások is, tehát, hogy mennyit lehet keresni, milyen helyen és pozícióban lehet elhelyezkedni. Megjegyezte, ezeket a pontokat minden intézmény esetében figyelembe veszik, és a végén egy összesített pontszám alapján áll össze a végleges rangsor.

Egy rosszabbul szereplő egyetem is lehet jó

Nagy Zoltán azt is elmondta, nagyon nehéz összehasonlítani egy olyan egyetemet, amelynek csak egy kara van, és egy olyat, amelynek akár 10–12 kara is van. Ebből a szempontból ezeknek a rangsoroknak lehet egyfajta megtévesztő hatása, de attól, mert egy egyetem kissé rosszabbul szerepel, még lehet, hogy a saját területén az egyik legjobb.

Az idei rangsorolási kiadványban összesen 36 intézmény sorakozik fel, amelyekbe nem kerültek bele a hitéleti, valamint a művészeti intézmények. Ezeken az egyetemeken ugyanis olyan speciális képzés folyik, amelyek szinte

összehasonlíthatatlanok lennének a többi intézménnyel.

A kiadvány mindenképp hasznos információkkal látja el a diákokat, és a kutatások alapján elmondható, hogy az egyik legfontosabb szempont az egzisztenciális stabilitás, tehát, hogy a megszerzett diplomával hogyan tudnak elhelyezkedni a magánéletben – erről beszélt Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kommunikációs vezetője.

A felmérések azt mutatják, hogy továbbra is a legnépszerűbbek a gazdaságtudományi képzések, a legtöbb diák ilyen irányú szakot jelöl meg az első helyen. Azt is elmondta, hogy napjainkban a hallgatói közélet is fontos szemponttá vált, a hallgatók ugyanis szeretnék az egyetemen eltöltött 3–5 évet élményekkel és szabadidős lehetőségekkel is gazdagítani.

Hallgatói interjúk is helyet kaptak

A kiadványban idén is helyet kapott egy hallgatói interjú rész is, ahol minden egyetem oldaláról megszólal egy-egy diák, aki mesél a képzés ideje alatt eltöltött időszakáról, beszámol a tapasztalatairól, az oktatásról és a hallgatói közéletről is. Budai Marcell szerint ez is iránymutató lehet a jövőre felvételizni kívánó fiatalok számára.

Forrás: hirado.hu