Vár állott, most kőhalom: erdélyi kastélyok sorsáról nyílik kiállítás az Emlékpontban

A tárlat az erdélyi fejedelmeség korától, a különböző hanyatlásokon át (a ’21-es és ’49-es földtörvények), egészen a restitúciós törvénykezésig, és a jövő építésééig beszéli el a kastélyok és tulajdonosaik történetét. A rendezés alatt álló kiállításba egy sajtóbejárás keretében nyerhettünk bepillantást. A tárlatról Margittai Gábor és Major Anita, a kiállítás kurátorai, valamint Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője adott tájékoztatást.

Miklós Péter elmondta, a témakörben már több film, cikk és egy önálló kötet is készült. Hozzátette, nem ez az első eset, hogy Margittai Gábor és Major Anita kiállítása a hódmezővásárhelyi Emlékpontban kap otthont.

„Ezt a témát is több évtizede kutatjuk, először a Felvidéken és a Várvidéken kezdtünk az arisztokráciával foglalkozni. Erdélyben inkább a paraszti világ felől közelítettünk az erdélyi társadalomhoz, és néhány éve jutottunk el a magyar főnemességhez” – ismertette Major Anita.

Ahogy tehát Miklós Péter is említette, Tiltott kastélyok címmel filmsorozatuk is van, illetve Margittai Gábor egy kötetet is publikált a témában (Tiltott kastély). Major Anita kifejtette, a kiállítással azt a restitúciós törekvést akarják bemutatni, amit a román állam nyújtott: amennyiben a családok tudták igazolni jogos tulajdonukat, visszaigényelhették a kastélyokat és kúriákat, ám a hozzá tartozó földterületeket nem kaphatták meg.

Hozzátette, az állam mindenféle módszerrel akadályozta a restitúciós igények realizálását (elnyújtott ügyintézés, valamelyik családtagot háborús bűnösnek nyilvánították ki). Ugyanakkor sikertörténetek is vannak, hiszen akadnak olyan épületek, amelyek új funkciót kaptak (pl: szálloda lett, kulturális célokra használják), vagy esetleg a tulajdonos be tudott költözni.

Margittai Gábor kiemelte, aki eljön a kiállításra, az olyan családokkal találkozhat, akik aktívan részt vettek a magyar történelem alakításában. „Ez a kiállítás szeretné megmutatni azt, hogy nemcsak kudarctörténetek vannak, hanem lehet sikeresen harcolni a megszűnés, az asszimiláció, az eltűnés ellen” – húzta alá.

November 18-án, a 17 órakor kezdődő megnyitón Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője mond köszöntőt, majd Zakar Péter történész, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese nyitja meg a tárlatot.