Lázár: 2022-re Magyarországon minden dohánytermék egységes csomagolást kap

Szerdán délelőtt Lázár János nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos is felszólalt a The Economist által szervezett konferencián. A konferencia témája A The Echonoist friss kutatása volt, amelyben a tüdőrák előfordulását és halálozási mutatóit vizsgálták Európában, valamint a világ több országában.
125-130 ezer ember hal meg évente miközben ennél kevesebb születik hazánkban, kezdte előadást Lázár János. 50-60 éves, még aktív és értékes, értékteremtő korban veszítünk el 10-15 ezer polgártársunkat. A vezető halálokok között a daganatos, ezen belül pedig a tüdődaganatos megbetegedések is élen járnak, melyben pedig a dohányzás tehető első helyen felelőssé. Az ilyen megbetegedések esetén 85 %-ban a dohányzás a kiváltó ok. Hazánkban jelenleg 2,5 millió ember dohányzik.
Hozzátette, a légzőszervi megbetegedésekhez a légszennyezettség is hozzájárul, mely más országokkal történő összehasonlításban nagyon rossz, így a nagyvárosok közlekedési, légszennyezést visszaszorító intézkedési sem odázhatók tovább.
Megjegyezte, vannak biztató jelek is, a korábbi WHO kutatás 38 %-os dohányzó- nemdohányzó magyar arány az utóbbi felmérések szerint már csak 25-27 %-os.
12 pontos javaslatot tett le Orbán Viktor kérésre a dohányzás visszaszorítása, valamint a nemdohányzók védelme érdekében 2018-ban Lázár János, akit a miniszterelnök ekkor bízott meg ezzel a feladattal, miután számos olyan kormányzati intézkedés már korábban megtörtént, mely a fenti célt szolgálja.
Lázár kijelentette, ebből már jó néhány pont meg is valósult, így például a trafiktörvény módosítása és további szigorítása, vagy a dohánytermékek megjelenítéséről szóló kormányrendelet megalkotása. Kiemelte, a dohányzással kapcsolatos megbetegedések, káros hatások elkerülése szempontjából a dohánykereskedelmi szabályozásoknak is nagy jelentőségük van.
Hangsúlyozta azt is, tüdődaganatok időben történő felismerését a jövőben szélesíteni kell, ennek első gazdája a Korányi kórház volt, de most 10 új helyszínen is elindulhat ez a prevenciós vizsgálati forma. Ez jelentős állami költségvállalást igényel, valamint együttműködést a háziorvosok és a páciensek, a szűrésben résztvevő veszélyeztetettek között. A képviselő 3-6 milliárd forintos költséggel számol.
A dohányzás további szigorítása kapcsán elmondta, támogatásra érdemes az a javaslat, mely külföldön már van ahol bevezetésre került, a dohányzás autóban való tiltása. Társasházi lakások esetén is tiltást vezetnének be, a közös helyiségeket illetően, ennek törvényi, jogszabályi alkotása folyamatban van.
Ennél is nagyobb vállalás lehet a füstmentes Magyarország ideája, fogalmazott, mely alapján meg kellene akadályozni, hogy a 2020 után születettek dohányterméket vásárolhassanak. A kormány álláspontja szerint ez szabadságjogi kérdés, mely kapcsán az Alkotmánybíróság foglalhatna állást. Lázár kijelentette elkerülhetetlen a vita arról, hogy melyik jog a fontosabb, az hogy valaki dohányozhasson, vagy az hogy valaki dohányfüstmentes, nem szervezetkárosító környezetben élhessen. A kormányzatot arra biztatja, ne futamodjon meg ezen vita elől.
Vitát lehet arról is indítani, hogy az állam által finanszírozott és ösztönzött szűréseket, pontosabban azok ki nem használását szankcionálják, vagy ellenkező esetben, akár jutalmazzák a társadalombiztosítási rendszeren belül, mondta Lázár János.
Hozzátette, 2/3-os arányt kell elérni a szűrések kapcsán, különben a rendszernek nincs értelme.
Kiemelte az egységes csomagolás bevezetésének hatását is, mely a dohányreklám visszaszorítását célozza. Ez 2022-ben bevezetésre kerül, elsőként és 100 %-ban az unióban, ami azt jelenti hogy minden forgalomba kerülő dohánytermékre érvényes lesz.