Bármikor történhetnek merényletek, de a keresztény ünnepek kiemelt célpontnak számítanak

Advent első vasárnapja egy olyan négyhetes időszaknak a kezdete, amely még a nem vallásosak számára is a készülődés idejét jelenti. Ezekben a napokban nappal és este is tele vannak a nagyobb városok adventi vásárai, de a várakozást a tragikus berlini merénylet óta egyfajta gyanakvás árnyékolja be. Az mindenesetre tény, hogy a világban sok helyen betonelemekkel és komoly fegyverzettel védi a rendőrség vagy a katonaság a vásározókat.

Az európai civil lakosság elleni támadások ugyanakkor nem erre a szűk egy hónapra koncentrálódnak. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az év bármely más szakában megtörténhetnek, a keresztény ünnepek mégis kiemelt célpontnak számítanak.

Száz százalékos biztonság nem létezik

Régen a merényleteket terrorista sejtek hajtották végre, ám az Iszlám Államnál paradigmaváltáson esett át. Ennek lényege, hogy nem kell az Iszlám Állam tagjának lenni, de ha valaki egyetért az IÁ ideológiájával,

akkor kövessen el merényletet

– mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Szemtől szembe című műsorában.

„A német nagyvárosokban felkészültek mindenre, a vásárokat elbarikádozták betontömbökkel, hogy nagyobb autókkal ne lehessen megközelíteni, de a minden nem elégséges, mivel száz százalékos biztonság nincs” – fogalmazott. Hozzátette, ha januárig nem történik semmi, az azt jelenti, hogy minden jól sikerült, a rendőrség, a politika uralta a helyzetet.

A biztonságpolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Németország egy héten belül rendkívül komoly kormányválság elé néz. Szombaton ugyanis megválasztották a szociáldemokrata párt (SPD) két társelnökét, akik ki akarnak lépni a nagykoalícióból. Hozzátette, ha a kormányválság tényleg bekövetkezik, akkor a biztonság minden fontossága ellenére is valamelyest háttérbe fog szorulni.

A megfélemlítés mindig is egy eszköz volt

Németh Pál református lelkész szerint a megfélemlítés mindig is egy eszköz volt a politikai és egyéb területeken.

Hozzátette, a jelenlegi iszlám-keresztény konfliktus gyökerét a múltban, akár Napóleon alexandriai partraszállásánál kell keresni, amikor elkezdődött a nyugati világ behatolása az iszlám világba. A behatolásnak voltak pozitív hozadékai is az iszlám világ számára, hiszen az egyiptomi fiatalokat például Párizsban taníttatták, azonban veszítettek is, mivel nyugat a maga mentalitását exportálta az iszlám kultúrába. A református lelkész kiemelte, ennek következtében „a múlt század elején elindult egy mozgalom, ami megállapította, hogy

az iszlám világ nem az iszlám vallás szerint él, a nyugati minták uralkodnak benne”.

Hozzátette, az iszlám világban a politika és a vallás szoros kapcsolatban él, a megalakult radikális pártokat pedig az iszlám vezetőség megpróbálta visszaszorítani, a vezetőket bebörtönözte. Ám csak a cselekedeteket lehet visszaszorítani a gondolatokat nem – mutatott rá.

A kultúrák háborúja zajlik

Nógrádi György szerint a kultúrák háborúja zajlik, az Európába érkezők pedig nem akarnak vagy nem tudnak integrálódni a keresztény kultúrájú kontinensen.

A biztonságpolitikai szakértő rámutatott: olyan hátránnyal indulnak az első generációs bevándorlók, amit sem a második, sem a harmadik generáció nem tud behozni, ezért

gyakorlatilag meg sem próbálnak integrálódni.

Forrás: hirado.hu, borítókép illusztráció, mti