A világ több pontján katonáknak kell védeni az imádkozó keresztényeket

A Budapest-jelentés a keresztényüldözésről című  kiadvány sorra veszi a világnak azokat a helyeit, ahol a keresztények üldözésnek vannak kitéve vagy elnyomásban élnek, és arra is választ keres a kötet, hogy milyen jogalkotási gyakorlatokra lenne szükség ezen közösségek védelme érdekében, és mit tehetnek maguk a vallási közösségek, hogy előmozdítsák a keresztények biztonságának ügyét.

Több neves egyetem is foglalkozik a biztonság és a vallás aspektusával

Ujházi Lóránd katolikus pap, kánonjogász, biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, ahhoz, hogy egy ilyen kötet megszülessen szükség van egy kutatóbázisra. Nyugat Európában, az Amerikai Egyesült Államokban olyan komoly egyetemek foglalkoznak a témával, mint Georgetown, vagy a Lueveni Katolikus Egyetem, vagy a Pápai Keleti Intézet. Ujházi Lóránd hozzátette, ezek a kutatóbázisok a vallás és a biztonság aspektusaival foglalkoznak, ennek egy fontos részével az üldözött közösségek, azon belül is az üldözött keresztény közösségek életének, helyzetének, hagyományának, filozófiájának, teológiájának, jelenlegi biztonsági helyzetének vizsgálatával.

Tíz éve foglalkoznak a témával a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdődött el a vallás és biztonság témakörének a feltárása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és annak elődintézményében a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Hozzátette, az egyetem akkor és mostani vezetőségének a javára el kell elmondani, hogy felismerték, hogy egy

fontos szegmense a biztonságnak a vallási aspektus is.

Amikor létrejött új államtitkárság, amelyik kifejezetten az üldözött keresztény közösségekkel foglalkozott, megkérte az egyetem kutatóbázist, hogy működjenek együtt több tudományos kutatásban is – tette hozzá Ujházi Lóránd. Kiemelte, ennek az együttműködésnek az eredménye, hogy immár második éve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatócsoportja szerkeszti és állítja össze az említett kötetet.

A katonai erők biztonságos környezetet teremtenek

Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese kiemelte, a válságkörzetekben a katonai erők azért vannak jelen, hogy megteremtsék a biztonságos környezetet és fenntartsák abból a célból, hogy a kirendelt, segítséget nyújtó civil szervezetek hatékonyan tudják végezni munkájukat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese szerint ez nem jelenti azt, hogy egy

katonai egységnek a válságkörzetekben mindenkivel együtt kell működnie.

Hozzátette, optimális esetben természetesen így van, viszont a helyzet súlyossága miatt súlyozni kell a szereplők közt.

Padányi József vezérőrnagy arra is felhívja a figyelmet, hogy a katonai erők arra törekszenek, hogy a műveletek megváltozott jellege miatt minden szabad kapacitásukat tudják aktivizálni annak érdekében, hogy megteremtsék a biztonságos környezetet a keresztény közösségek számára.

Tiszteletben tartják a partnerek érzékenységét

A vezérőrnagy kiemelte, a katonai erők különös figyelmet fordítanak arra, hogy tiszteletbe tartsák a partnerek érzékenységét, hiszen a legtöbb esetben a lakosság fejében egy fenntartás él az egyenruha a fegyver irányába. Hozzátette, csapatával igyekeznek mindet megtenni azért, hogy már a felkészülés ideje alatt csökkentsék ezt a távolságot. Ennek érdekében képzéseket tartanak, együttműködési megállapodásokat kötnek.

Magyarország számos régióban jelen van, többek közt

Koszóvóban, Bosznia-Hercegovinában, Afganisztánban,

számos olyan válságkörzetben, ahol napjaikban is felmerülnek a keresztényüldözéssel kapcsolatos problémák – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese. Hozzátette, a magyar katonák igyekeznek arra koncentrálni, hogy segítsék azokat a segélyszervezeteket, akik tenni akarnak a válság megszüntetésért. Kiemelte,  nem csak arról van szó, hogy a magyar katonák megteremtik a biztonságos környezett, hanem arról is, hogy a szabad kapacitásukkal segítenek visszaállítani az infrastruktúrát, a mindennapi élethez szükséges feltételek megteremtését.

Forrás: hirado.hu, borítókép mti/epa