Vásárhelyi értékek : a Görögkeleti templom

A 17. században a görög–török háborúk hatásaként Hódmezővásárhelyre is települtek – főképp kereskedelemmel foglalkozó – görög családok. Javuló vagyoni viszonyaik lehetővé tették, hogy 1783-ban templom építésére szánják magukat. Ezt II. József türelmi rendelete tette lehetővé számukra. A rendelet azonban előírta, hogy a templom nem lehet díszes kivitelű, és azt is, hogy nem építhető utcafrontra. Ennek figyelembevételével épült föl háttal a Szentesre vezető főútvonalnak a templom. Az egyhajós, késő barokk stílusú templom 1807-re készült el.

Hagyma alakú kis (törökös) csúcsíves tornyát 1889-ben építették át a jelenlegi bádoggal födöttre.

A templombelső hármas osztatú: szentély, középcsarnok (férfiak osztálya), előcsarnok (nők osztálya). A szentélyt a középcsarnoktól a 18. század végén és a 19. század elején különböző festők által alkotott barokk ikonosztázion választja el. Az ikonfal három zónára oszlik: 1. trónus ikonok, 2. apostolok, 3. evangelisták. Az ikonosztazion méretei: szélessége 600 cm, magassága 650 cm. A második sor festője minden bizonnyal Mihail Bokorovics volt. Az ajtók fölötti festmények a 20. századbeliek, és színvonalban a korábbiaknál jóval alacsonyabbak. A templom déli fala mellett 5 sírkő és 1 teljesen lekopott öntöttvas sírjel található. Ezektől nyugatra az egyház egykori áldozatos vezetőjének, az 1838. június 23-án elhunyt Moytos Dánielnek nagyobb emléktáblája van elhelyezve.

A Szathmáry János tervezte és Kóti Lajos segítségével 1940-ben kivitelezett egyházi lak közelsége miatt előnytelenül változott meg a templom környezete.

Irodalom: Csordás J. 1967.

fotó: Somogyi József