Lázár: a választók egy polgármestertől nem magyarázatokat és kifogásokat várnak, hanem eredményeket

A panaszkodás, a másokra mutogatás és a magyarázkodás mindig a teljesítményhiány jele – állítja Lázár János. Térségünk országgyűlési képviselője a Szeged365-nek adott interjúban hozzáteszi: gyöngének tartja azokat a polgármestereket, akik panaszkodnak ahelyett, hogy dolgoznának. Jobban kell szeretni a várost, mint amennyire utáljuk a politikai ellenfelet, fontosabbnak kell lennie a városba hozott fejlesztések ügyének, mint a politikai hiúságnak – üzeni a dél-alföldi politikusoknak.

„Az Alföld a józan paraszti ész és a szívós munka világa, itt az ember már gyerekkorában azt tanulja meg, hogy nem kifogásokat keresünk, hanem megoldásokat. A panaszkodás, a másokra mutogatás és a magyarázkodás mindig a teljesítményhiány jele. Sosem titkoltam, hogy gyöngének tartom azokat a polgármestereket, akik panaszkodnak ahelyett, hogy dolgoznának. Tapasztalatból beszélek. Amikor az ember belevág egy város vezetésébe, amikor az emberektől támogatást kér a megválasztásához, pontosan tudja, hogy mire vállalkozik, milyen konstellációban fogja végezni a munkáját. Ha mindezek ismeretében ígér bizonyos fejlesztéseket, akkor kutya kötelessége azokat meg is valósítani, nem pedig négy-öt éven keresztül arról beszélni, mit miért vagy inkább ki miatt nem tudott megvalósítani az ígéretei közül. A választópolgárok egy polgármestertől nem magyarázatokat és kifogásokat várnak, hanem eredményeket. A politikának a települési szint a legszebb része. Itt nem lehet mellébeszélni, a teljesítmény azonnal látszik a város állapotán, érződik az ott élők életlehetőségein”

– fogalmaz a Szeged365-nek adott, kedden megjelent interjújában Lázár János, a térség országgyűlési képviselője.

Saját szegénységi bizonyítványát állítja ki az a polgármester…

A politikus a Dél-Alföld fejlődését, Szeged és Hódmezővásárhely helyzetét is elemzi. Kiemeli, az a polgármester, aki azt mondja, hogy a kormányzati támogatás hiánya miatt nem tud fejleszteni, nem mond igazat, ráadásul saját szegénységi bizonyítványát állítja ki. „Az elmúlt évtizedekből ugyanis számos példát találni az ellenkezőjére. Jobban kell szeretni a várost, mint amennyire utáljuk a politikai ellenfelet. Fontosabbnak kell lennie a városba hozott fejlesztések ügyének, mint a politikai hiúságnak. Ugyanis a városnak van polgármestere, nem a polgármesternek városa – ezt mintha néhány kolléga elfelejtené mostanában” – jegyzi meg. Hozzáteszi: Szegeden hiába van régóta ellenzéki polgármester, senki sem tagadhatja, hogy a kormány stratégiai partnerként tekint a városra, soha nem látott mértékű fejlesztési forrásokat juttatva számára.

A képviselő rámutat, a megyeszékhelynek óriási tartaléka vannak, amiket nem használ ki. Ezért szerinte itt az ideje és a lehetősége is annak, hogy Szeged szintet lépjen.

„Ehhez minden helyi, dél-alföldi politikusnak változnia kell, nyitottabbá kell válnia az együttműködésre. Szeged és Hódmezővásárhely ‘összjátékában’ például óriási potenciál van. A következő húsz évben a két település ikervárossá válhat, ebben hatalmas lépést jelent a tram-train indulása. Az ikervárossá válás természetesen nem összeolvadást jelent, hanem a kölcsönös előnyökön alapuló szorosabb együttműködést. Adjuk össze az előnyeinket, és küzdjünk közösen a hátrányaink ellen, ezt jelenti a kooperáció”

– részletezi.

Még az idén utazhatunk tram-trainnel!

Az interjúban ezzel összefüggésben szóba kerül a Szeged-Hódmezővásárhely között épülő vasútvillamos, valamint a Szeged – Szabadka vasútvonal fejlesztése is, hiszen mindkettőt Lázár János irányítja kormánybiztosként. A tram-train kapcsán a politikus leszögezi, bár a koronavírus-járvány jelentős mértékben akadályozta a projektet, leginkább a szerelvények spanyolországi legyártását, de valamikor az ősszel, legkésőbb télen biztosan megindul a közlekedés a két megyei jogú város között.

„Nyolc járművet [… ] a nehézségek ellenére is még az idén leszállítanak, a másik négy járművet pedig – amit már ugyancsak megrendelt a magyar állam – a következő évben, folyamatosan gyártanak le. A rövid válasz tehát az, hogy nyolc járművel még az idén elindul a tram-train, majd a flotta folyamatosan kiegészül. Sok szegedivel és vásárhelyivel együtt már én is vágom a centit”

– árulja el Lázár János. Az országgyűlési képviselő megismétli, amit korábban már bejelentett: ha a folyamatban lévő tram-train konzultáción kellő felhatalmazást kap, ki fogja járni kormányzatnál és a MÁV-nál, hogy az első hónapokban ingyen utazhassanak a lakosok a tram-trainen.

„A tervünk ugyanis az, hogy az ún. beüzemelési időszakban, néhány hónapig térítésmentesen biztosítjuk számukra a szolgáltatást. Ennek nem csak műszaki okai vannak: köszönettel is tartozunk nekik az építkezés időszaka alatt tanúsított türelmükért, támogatásukért. Azt gondolom, méltányos és fair, ha ezt egy ingyenes időszakkal háláljuk meg a szegedieknek és a vásárhelyieknek” – szögezi le.

Közös tarifarendszer a teljes átjárhatóságért

Lázár arra is kitér, a tram-train nemcsak történelmi léptékű beruházás a Dél-Alföldön, hanem ez lesz az első olyan magyarországi közlekedési szolgáltatás, ahol megvalósulhat egy közös tarifarendszer a Magyar Államvasutak, a Volán, a Szegedi Közlekedési Vállalat és természetesen a vasútvillamos között. „Ez a hétköznapokban azt jelenti majd, hogy ha valaki megveszi Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen a jegyét a tram-trainre, ugyanazzal a jeggyel közlekedhet a szegedi közösségi közlekedésen vagy akár egy Volán-járatra is átszállhat. […] A tram-train által életre hívott tarifarendszer teljes átjárhatóságot biztosít majd a többi közlekedési eszközre, jobban összekapcsolja a Dél-Alföld településeit, aminek mindenki a nyertese lesz: vállalkozók, munkavállalók, diákok és családok” – fogalmaz.

Mindehhez versenyképes közös tarifarendszert képzel el. Olyan jegyárakat szeretne, amelyek vonzó alternatívát kínálnak a mostani menetjegyekhez képest a 10-15 ezer ingázó számára. Nem véletlen, hogy a konzultációban külön kérdés vonatkozik a jegyárra. „Ha tippelnem kellene, azt mondanám, valahol 550 és 650 forint között lesz a jegy, mármint a teljes árú, mert természetesen erre a közlekedési eszközre is minden Magyarországon igénybe vehető kedvezmény (diák, nyugdíjas) elérhető lesz. De nagyon kíváncsi vagyok, hogy a tram-train konzultációban mit mondanak erről az emberek. Hiszen nemcsak az olcsóbb, hanem a magasabb jegyárak mellett is szólhatnak érvek. Most van az ideje, hogy ezeket mind mérlegeljük” – húzza alá, azt is kifejezvén: a tram-train közös ügy, ezért közösen is kell döntenünk róla.

Például a tekintetben, legyenek-e éjszakai járatok is, s ha igen, mely napokon. Lázár szerint az éjszakai közlekedés minden korosztályt érinthet, még akkor is, ha a fiatalokat kiemelten, ezért is várja a szegediek és a vásárhelyeik véleményét.

Ők lesznek az új „pilóták”!

Az interjúban elárulja, miután új eszközről van szó, új törvény, új jogszabályok, új alkalmazási kézikönyvek és természetesen új „pilóták” kellenek, akiket folyamatosan képeznek a szakemberek. „Ők eredendően természetesen villamosvezetők voltak, vagy masiniszták a MÁV-nál. Hiába tapasztalt szakemberek, szükség van az átképzésükre, hiszen mind a hibrid technológia, a dízel és villamos üzem, mind pedig a hibrid közlekedési ‘filozófia’, vagyis az, hogy egyszerre kell rutinosnak lenni városban és azon kívül, másfajta tudást és gyakorlatot igényel, mint azok a járművek, amelyeket korábban vezettek” – így az országgyűlési képviselő.

Ami a Szeged-Szabadka vasútvonal ügyét illeti, a kormánybiztos szerint a magyar nemzeti érdek egyértelműen az, hogy gazdaságot és az itt élő közösségeket – nemzetiségtől függetlenül – újra kell egyesíteni a Kárpát-medencében, a határokat pedig – az Európai Unió adta keretek között – átjárhatóvá kell tenni. „Ezen túl pedig nekünk, magyaroknak a konkrét együttműködés mellett érzelmi jelentősége is van annak, hogy szorosabbra vonjuk a kapcsolatot a trianoni határ túloldalán maradt magyarokkal, és a határ mindkét oldalán jobban megélhessük az összetartozásunkat” – fűzi hozzá.

Azért fejlesztjük az infrastruktúrát, hogy a magyarok helyben maradjanak

Hangsúlyozza ugyanakkor, a Fidesz-KDNP politikai közösségének nem az elvándorlás elősegítésére, hanem a szülőföldön való boldogulás támogatására fejleszti az infrastruktúrát egy-egy térségben.

„Ez egy egészen másfajta filozófia, mint amit a liberális politika képvisel. Ez a hozzáállás tetten érhető abban az igyekezetünkben is, ahogy a történelmi Alföldet igyekszünk átjárhatóbbá, összekapcsoltabbá tenni. Mindezzel az is a célunk, hogy a magyarok a boldogulásukat a szülőföldjükön, például a Vajdaságban találják meg. Hogy 10, 30, 50 vagy 100 év múlva is legyenek magyarok a Vajdaságban. Ehhez az is szükséges, hogy a Vajdaság számíthasson Szegedre, és a Dél-Alföld is számíthasson a vajdasági tudásra, munkaerőre és gazdasági potenciálra. Ezért indítottunk gazdaságfejlesztési programot a Vajdaságban, és ezért, a két térség közötti közlekedés megkönnyítése érdekében fejlesztjük az infrastruktúrát, például a vasutat. A két város között mintegy 40 kilométeres távot ugyanis 40-45 perc alatt is meg lehetne tenni, sőt még ezen a menetidőn is lehet majd faragni”

– fejti ki.

A teljes interjú IDE KATTINTVA olvasható el.

Fotó: P24-archív, Facebook/Lázár János hivatalos oldala