Origo: Több mint 2,5 millió forintos kártérítést kapott a battonyai rém

Az új szabályok kialakításánál pedig figyelembe veszi majd a kormány a börtönbizniszről is szóló nemzeti konzultáció eredményét – hangzott el az M1 Híradójában.
Az áldozat 2010-ben belehalt a sérüléseibe, a gyilkosai pedig elásták a holttestét, amely egy évvel később került elő a Békés megyei Battonyán. A magyar közvéleményt megdöbbentette a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság, amelynek ügyében a jogerős ítéletet végül a Szegedi Ítélőtábla mondta ki 2015-ben. M. Zoltán elsőrendű vádlottként tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést kapott.
Soha nem szabadulhat, mégis többmilliós kártérítést kapott a battonyai rém – írja az Origo. A cikk szerint M. Zoltán – a börtönbizniszben részt vevő ügyvédek segítségével – beperelte a magyar államot, és két és fél millió forintnál is több kártérítést kapott azért, mert a bíróság szerint az alapvető emberi jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt sérültek a gyilkos emberi jogai.
Egyetértenek-e a magyarok az elítélteknek az állammal szemben indított kártérítési pereivel? – többek között erről is szól majd a március közepén induló újabb Nemzeti Konzultáció egyik kérdése.
„Strasbourg után második helyen áll Magyarország a megindított perek számát tekintve, ezért célszerű áttekinteni, hogy kik generálják ezt a példátlan eljárásdömpinget” – mondta a Századvég jogi szakértője az M1-en. Lomnici Zoltán hozzátette: figyelembe kell venni, hogy mi szolgálja Magyarország és a magyar emberek, illetve a fogvatartottak érdekét, ugyanis a büntetésnek mégiscsak az a célja, hogy a bűnelkövető megfelelő szankcióban részesüljön.
„Ha az az alap testtartása egy terheltnek, hogy ha én Magyarországon börtönbe kerülök – fegyházba, fogházba – akkor én automatikusan már készülhetek arra, hogy lesz majd segítségem abban a tekintetben, hogy komoly összegekhez jussak, akkor itt a preventív jelleg már eleve nem érvényesül a büntetésvégrehajtás, vagy a szabadságelvonás tekintetében olyan súllyal, mint egyébként kellene, hogy érvényesüljön” – fogalmazott az alkotmányjogász.
Forrás: hirado.hu, borítókép illusztráció