A koronavírus miatt romlanak az időjárás-előrejelzések

A COVID-19 járványhelyzet egyik következményeként világszerte számos légitársaság csökkentette járatai gyakoriságát vagy teljesen leállította azokat. Ezzel egyúttal azoknak a repülőgépes méréseknek a száma is drasztikusan csökkent, amelyek fontos információ-forrást jelentenek a meteorológiai előrejelző modellek számára. – hívja fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az európai meteorológiai szolgálatokat tömörítő EUMETNET folyamatosan figyeli az időjárás-előrejelzésekbe beépülő repülőgépekről származó (ún. AMDAR) mérések számát, és a legutóbbi napok adatai alapján az európai felszállások mintegy 70%-os csökkenésével körülbelül 40%-ára esett vissza az AMDAR mérések száma. A csökkenés mértéke napról napra fokozódik és előreláthatóan a nyárig folytatódik.

Az európai repülőgépes mérések száma 2020 márciusában légitársaságonként. Forrás: EUMETNET

Az időjárás-előrejelzések megbízhatósága rendkívül érzékeny a kiindulási feltételek pontosságára, ezért a meteorológiában nagy hangsúlyt fektetnek a kezdeti állapot minél pontosabb leírására. Ehhez felhasználnak minden létező információt, többek között a lehető legtöbb mérést és megfigyelést. A légkör mérési információkkal való lefedettsége nem egységes. A szárazföldi felszín közelében fontos információval szolgálnak a felszíni meteorológiai állomások adatai, a magasabb légrétegek viszonyairól viszont a ballonos rádiószondák, a repülőgépeken elhelyezett mérőműszerek és a távérzékelési eszközök (például a műholdak) adnak képet.

A műholdak a sugárzás légkörön való áthaladásáról nyújtanak nagy térbeli lefedettségű információt, melyekből a légnedvesség és a hőmérséklet függőleges eloszlására lehet következtetéseket tenni. A rádiószondák egy adott földrajzi pont felett (illetve attól némileg elsodródva) közvetlenül mérik a hőmérsékletet, a szélsebességet és a nedvességet, míg a repülőgépek ugyanezeket a változókat a felszállási és leszállási pályájukon, valamint az utazómagasságukban mérik. Ezek a megfigyelési információk kiegészítik egymást, és ha valamelyik hosszabb időn át nagy számban kimarad, az az előrejelzés minőségére is kifejti hatását.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) rövidtávú előrejelzéseit a Kárpát-medencét lefedő AROME modellre alapozzuk, ami számára a modelltartományon kívül zajló folyamatokat az ECMWF előrejelzései írják le (határfeltétel formájában). A középtávú prognózisok esetében döntően az ECMWF eredményeire támaszkodunk. Így az OMSZ előrejelzéseinek megbízhatóságát is nagymértékben befolyásolja a repülőgépes mérések számának csökkenése.

A magaslégköri mérések átmeneti hiányának enyhítése többféle módon lehetséges:

• Az egyik legkézenfekvőbb lehetőség a szokásosnál több ballonos rádiószonda felengedése, mert ezek ugyanazokat a változókat mérik a felemelkedésük során, mint a repülőgépek. Magyarországon jelenleg két helyszínen (Budapesten és Szegeden) naponta kétszer (0 és 12 UTC-kor) történik szondás mérés.
• A szélprofil mérést végző radarhálózat bővítése eddig kutatási célokra használt wind profilerekkel ugyancsak növelné az előrejelzésben felhasználható légköri szélinformációk számát.
• Növelhető a még működő repülőgépes mérések időbeli gyakorisága és száma is. A légiirányítók által működtetett radarrendszerek nemcsak a megfelelő mérőeszközökkel felszerelt repülőgépek szenzorai által rögzített közvetlen méréseket gyűjtik össze, hanem az összes adott területen áthaladó repülőgép pozícióadatait is. Ezekből az ún. Mode-S EHS adatokból származtatható az aktuális szélsebesség, szélirány és hőmérséklet. A származtatott hőmérsékleti információ minősége gyengébb, mint a közvetlen mérésé, azonban a pozícióadatok minden repülőgép esetében rendelkezésre állnak.