quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Nem várt pozitív hatásai is vannak az otthoni munkavégzésnek

2020. április 05.

Másfél millió diák és mintegy százötvenezer tanár számára jelentett korszakhatárt március 16-a, amikortól a koronavírus-járványveszély miatt digitális oktatásra tért rá az ország.

A digitalizáció az iskoláskorúak mellett a felnőttek életében is minden eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg a koronavírus-járvány hatására. Ma Magyarországon a becslések szerint közel ötszázezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során, nyolc-tíz éven belül pedig akár 1,5 millióra is nőhet a számuk.

A szakértők szerint ezt a folyamatot akár fel is gyorsíthatja a home office mostani térnyerése. Pintér Róbert, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója az M1 Summa című műsorában elmondta: „sokak számára egy online meeting megszervezése vagy egy hangfelvétel létrehozása eddig a komfortzónán kívüli volt, mostantól viszont napi rutinná válhat”.

Hozzátette, azok a digitális szokások, azok a digitális írástudás-képességek, amelyeket most a home office során megszereznek az emberek, tartósan meg fognak maradni. Pár év elteltével az emberek elkezdhetnek egymással hétköznapi téren is új eszközöket, szoftvereket, alkalmazásokat használni.

A kialakult válsághelyzet a szakértők szerint átírhatja a napi szokásainkat számos területen.

A sárga csekkek helyett most vélhetően többen részesítik előnyben az online befizetést, de valószínűleg minden eddiginél többen töltik ki online a lottószelvényüket, vagy éppen rendelnek élelmiszert a webshopon keresztül.

Molnár Attila, IVSZ-Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára szerint a kényszerű home office időszaka pozitív meglepetéseket is hozott. Hozzátette, az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy sok ügyintézés felgyorsult annak köszönhetően, hogy az alkalmazottak otthonról végezték a munkájukat.

Az internet hazai lefedettsége és gyorsasága nem lehet akadálya a digitalizáció térnyerésének” – teszi hozzá Pintér Róbert.

Magyarország például a mobilinternet fejlettsége, sávszélessége tekintetében a top 10-ben van. Ezért volt különösen öröm, hogy a nagy szolgáltatók egyöntetűen adtak ingyen internetet az emberek számára” – mondta Pintér Róbert. Hozzátette, a szélessávú internet, a vezetékes internet terén is jól állunk, különösen mivel az utóbbi években a szélessávú internetprogramnak köszönhetően sok helyre építettek ki kapcsolatokat.

Eszközellátottságban már egy kicsit rosszabb a helyzet, több olyan háztartás is van, ahol csak egy számítógép van, ami megnehezíti a munkavégzést, mert a család tagjai meg kell, hogy osztozzanak az okoseszközön.

A digitális gazdaság folyamatos fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben. Becslések szerint 2023-ra a gazdaság hozzáadott értékteremtésének 25 százalékát adhatja – derül ki az IVSZ és a Microsoft tavaly publikált kutatásból. Ez azt jelenti, hogy már most eléri a hatezermilliárd forintot az infokommunikációs szektor teljesítménye.

Átlagosan a nemzetgazdasági beruházások 3,5 százalékát és a K+F ráfordítások közel 7 százalékát fordítják erre a területre.

Molnár Attila elmondta, a digitalizáció a magyar nemzetgazdaságnak körülbelül 20 százalékát öleli fel.

Ez nem tartalmazza az ágazaton kívüli, de digitalizált munkahelyeket, például egy banknak a szoftverfejlesztő részlegeit vagy más ágazatokat. Hozzátette, az exportnak körülbelül 7,9 százalékát adta ez a szektor. „Ez a járműgyártás után a második legnagyobb, illetve nagyobb, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtt” – mondta Molnár Attila.

A digitális szektor a koronavírus elleni küzdelemből is igyekszik kivenni a részét. Március 24-én jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy elindították a Digitális Összefogás projektet, amelynek célja, hogy a szektor szereplői által felajánlott eszközök és szolgáltatások minden érintetthez, így a járvány miatt leginkább veszélyeztetett hatvanöt év feletti korosztályhoz is eljussanak.

Már az első napokban 58 vállalkozás 80 felajánlást tett, de a szervezők további jelentkezőket várnak még a Digitális jólét program honlapján.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció)