A drog és a fegyver után az illegális állatkereskedelemnek van a legnagyobb feketepiaca

A jelenlegi koronavírus-járvány elterjedésének kiindulópontja még nem tisztázott, a feltételezések között az is szerepel, hogy a vuhani piaccal hozható összefüggésbe, amely teret ad a nagymértékű vadállat-kereskedelemnek is.

Bár ezt a feltételezést egyértelmű tudományos bizonyítékokkal nem támasztották alá, a kínai kormány mindenesetre betiltotta a vadállatok élelmezési célú kereskedelmét, vadászatát és szállítását.

Hazánk 1985-ben írta alá a washingtoni egyezményt, amelynek értelmében az engedély nélkül az országba érkező állatokat a hatóságok lefoglalhatják. Mindig nagy kérdés, hogy ezeknek aztán mi legyen a további sorsa.

Az így lefoglalt állatokat általában állatkertekbe helyezik el, mentőközpontok gondoskodnak a lefoglalt csempészett állatok ideiglenes, esetenként a végleges elhelyezéséről is – mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője az M1 Kék bolygó című műsorában.

A Pécsi Állatkert akvárium-terrárium házában az országban egyedülálló szárazföldi teknőspopuláció található. A lakók közül több is lefoglalásból származik.

A drog és a fegyver után a terrarisztikának van a legnagyobb feketepiaca.

Emiatt Magyarországra is nagyon sok állatot becsempésznek, hüllőket, kétéltűeket, madarakat is. Például az egyiptomi teknősök meg a csillagteknősök nagyon kelendők – mondta Bacsa Tamás állatgondozó.

Az Indiában honos csillagteknősök ára egyedenként akár 400 ezer forint is lehet. Szintén drága és keresett állatok a papagájok, ezekből ugyancsak sokat foglalnak le a hatóságok.

Az erdőirtás, a monokultúrák, a pálmaolaj-ültetvények terjedése hozzájárul a veszélyeztetett fajok élőhelyének elvesztéséhez.

A másik veszélyeztető tényező Indonéziában, illetve az indo-maláj régióban az illegális papagájkereskedelem – hangsúlyozta Oláh György zoológus.

A kis sárgabóbitás kakadu kiemelten fenyegetett. Populációja mindössze néhány példány. Az illegális kereskedelem mellett a természeti környezet átalakulása is fenyegeti a madárfaj fennmaradását.

Egyetlenegy szigeten él már csak Indonéziában, Masakambing szigetén, és csak 25 egyed maradt a természetben. A globális klímaváltozás miatt egyre növekszik a tenger vízszintje, ezért előbb-utóbb ezt a szigetet el is fogja teljesen önteni a víz, és ez is veszélyforrás lehet ezeknek a fajoknak – tette hozzá.

Forrás: hirado.hu, borítókép illusztráció