Keserű poszt a gyűlöletről és haragról Árva Lászlótól

Nem szívesen írok bejegyzéseket, de ma reggel megdöbbentem, hogy itt tartunk egy lelki járvány terjedésében. A bevásárlóközpont biztonsági őre (persze szájmaszk nélkül) habzó szájjal hirdeti, hogy “azorbánt meg akormányt” hogyan kellene a Dunába lőni. Nem tudom megbízásra teszi-e vagy csak önszorgalomból, de mindenképpen elborzasztó. Kilencven óta követem a magyar politikai közbeszédet. A negatív kommunikáció minden elemét felhasználták már mindkét oldalon, de az ellenfél testi vagy lelki megsemmisítésének a gondolata (ld. lámpavas, illetve patkányok) még átvitt értelemben, rejtett formában sem jelent meg egészen 2018 (először véletlenül 1918-at írtam!?) januárjáig. Azóta viszont egyre leplezetlenebbül. A politikus ravasz és álszent módon csak utalásokat tesz (ami egy perhez még általában kevés), de rajongója lefordítja, és az utcán vagy a Facebookon leplezetlen agresszivitással őrjöng és vért kíván. A történelemben persze gyakran találkozhatunk azzal, hogy, ha érveid nincsenek, hass az érzelmekre. Ha nem tudod meggyőzni a népet ellenfeled hibáiról, kelts iránta gyűlöletet, mozgósítsd az emberek sötét oldalát (pl. irigység; ld. a határokon túli magyaroknak küldött maszkok ügye). A gyűlölet vak, a gyűlölettel teli ember azt sem hiszi el, ha segíteni akarnak rajta (a gyűlölettel megvadított nép saját Megváltóját gyilkolta meg). Bibó Istvántól tudjuk, hogy a magyarság azért törődött bele az erkölcsi értékítéletével össze nem egyeztethető zsidó deportálásokba, mert a közbeszéd szintjén elfogadottá válhatott a zsidógyűlölet, azaz szemrebbenés nélkül lehetett arról beszélni. Amit erkölcsi gátlás nélkül kimondunk, azt lehet, hogy máshol és lehet, hogy más, meg is valósítja.
Ezért nagy a megszólalók felelőssége. Nem a biztonsági őré, mert ő kiszolgáltatott. Kiszolgáltatott azoknak, akiknek már érveik nincsenek, csak gyűlöletük és hatalomvágyuk. Az ő felelősségük viszont óriási, mert ők “tudják, hogy mit cselekszenek”. Ez a vírus egyszer elmúlik, ha Isten megsegít minket, túléljük. És itt maradunk haraggal, gyűlölettel, bizalmatlansággal a szívünkben. A távolságtartás még sokáig megmarad, mert nem tudunk majd lélekben közel lépni embertársunkhoz. Jó lesz ez így? Ezt akarjuk?
– írja oldalán.