Farkas Éva Erzsébet: Az eszmei kárpótlás napja június 4-től Csongrád megye Csanáddal történő bővülése

A trianoni békeszerződés 100. évfordulóján megváltozik a megye neve, Csongrád-Csanádra.
A magyar nép számára és Makó számára is június 4. az emlékezés napja és határok feletti összetartozás napja, a Csanád név felvétele pedig eszmei kárpótlás – mondta Farkas Éva Erzsébet.
Ismertette, a gyászos békediktátumot 1920. június 4-én, helyi idő szerint 16.32-kor írták alá, melynek következtében 63 vármegyéből mindössze 10 vármegye maradt sértetlenül. Óriási emberi, gazdasági, kulturális és területi veszteség érte a nagy Magyarországot.
Makó a 12. leggazdagabb városa volt akkor az országnak, a döntéssel a kereskedelemi és gazdasági kapcsolatokat egy tollvonással áthúzták.
A 2010-ben, a kettős állampolgárság kezdeményezése a hegek begyógyítását erősítette.
„Sokszor emlegetem, a gyász, a veszteség nem törölhető ki egy nemzet tudatából, a trianoni veszteség megmarad, a sebek begyógyulnak, a sebhelyek azonban megmaradnak. A kérdés, belesüppedünk, vagy ebből a fájdalomból születő életből megragadunk e valamit” – mondta Makó első embere.
Hozzátette, Makó már 2014-et követően célul tűzte ki, hogy ezt az eszmei szellemi kárpótlást a polgári makói, makai identitástudatban elősegítse, támogassa.
A műsorban elhangzott, 1990-ben, a rendszerváltásban nem került vissza Csongrád megyéhez a Csanád név, ezt Lázár János országgyűlési képviselő kezdeményezte és ezért nagy köszönet illet meg őt. 2017. október 3-án, Lázár János országgyűlési képviselőnknek köszönhetően az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el azt a határozatot, mely Csongrád megye nevét Csongrád-Csanád megye névre módosítja 2020. június 4-től.
A döntés a Trianonban szétszakított Magyarország egyesítésének és összefogásának vágyott útja lett. A trianoni gyászra való centenáriumi emlékezés és a Csanád név használatának ugyanazon időpontja egységesíti Makó egykori és jelenlegi méltóságát a magyar földön, a magyar hon térképén. A Csanád vármegyei tudat éltetését Makón Lázár János indítványa koronázta meg, ami június 4-én hatályba is lép.
Csanádot őrzik Makón a díszterem festményei, az 1895-ben alapított gimnázium, ami eredetileg a Csanád nevet viselte. A Csanádot viselő mai települések vezetői – többek között Csanádalberti, Magyarcsanád, Szűzcsanád – pedig minden évben összegyűlnek és tartják a kapcsolatot. Ezeken az eseményeken Farkas Éva Erzsébet is részt vett.
Dr. Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató a műsorban elmondta, hatalmas szomorúságot okozott Trianon, és hihetetlen tényeket. Természetellenes határokat állapítottak meg, világhatalmi döntés volt. Egyik napról a másikra az itt élő emberek nem mehettek el például az 5 kilométerre élő nagymamához. Halálra akarták ítélni Magyarországot, ennek gazdasági és politikai okai is voltak.
A műsorban még elhangzott, Makó igyekszik a fiatalokat is bevonni a régmúltba, illetve megemlékezések is lesznek a városban június 4-én.