Varga Judit: Alaptalanok voltak a jogállamiságot féltő bírálatok
Varga Judit kiemelte: az ország eddig nem tapasztalt gyorsaságú, hatékonyságú és méretű támadásoknak volt kitéve a járvány kezelésére hozott intézkedések miatt.
A bírálókkal szemben az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan védte azt az álláspontot, hogy Magyarország sem tett mást, mint minden más ország: védte állampolgárait, nemzetgazdaságának érdekeit, és csökkentette a járvány káros hatásait – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ugyanakkor ilyen gyorsan még nem sikerült bebizonyítani, hogy valótlan volt mindaz, amit Magyarországról állítottak.
Egyértelmű, hogy semmi keresnivalója nem volt a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon a koronavírus-járvány ideje alatt” – fogalmazott Varga Judit.
Megjegyezte, hogy számos más országgal szemben Magyarországon a rendkívüli jogrendet is az alaptörvény szabályozza. Éppen egy éve kerültek az európai uniós ügyek az IM-hez – emlékeztetett a miniszter, aki hasznosnak nevezte az uniós és igazságügyi portfólió „vegyítését”, hiszen nincs olyan uniós jogszabály, amely ne érintené valamilyen szinten a nemzeti jogrendszereket.
Csak úgy lehet Európa erős, ha erős nemzetekre épül
Kijelentette: csak úgy lehet Európa erős, ha erős nemzetekre épül; a koronavírus-járvány és annak kezelése is ezt bizonyította, mivel minden ország a saját ösztönei szerint a saját népét, nemzetét, nemzetgazdaságát védte, az Európa Bizottság (EB) és az uniós intézmények „nem nagyon találták a helyüket” a járvány első heteiben.
Az EB ezután a határozott, a saját nemzeti érdekeiket előtérbe helyező államok cselekvésének koordinálásában találta meg a szerepét – mondta.
Varga Judit fontos magyar politikai sikerként értékelte, hogy a visegrádi országok (V4) „megkerülésé nélkül Európa nem volt képes csúcsvezetőt választani”, és Ursula von der Leyen személyében
olyan politikus került az EB élére, aki sokkal érzékenyebb a térség problémái iránt.
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztosi portfólióját a Magyarország eddigi „legerősebb” ilyen posztjaként értékelte, hangsúlyozva, hogy az nemcsak a térség, hanem az egész európai projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
Ezen a ponton a miniszter az unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságáról is szólva megjegyezte: „Magyarország nagyobb és nem több Európára vágyik”. Varga Judit méltatta a most zárult horvát EU-elnökséget, majd szólt arról is, hogy a V4-es együttműködés a magyar uniós politika sarokköve, a négy ország összehangolja uniós prioritásait.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése kapcsán hangsúlyozta, hogy a jogállamisági kérdésekbe az őshonos nemzetiségek védelmének is bele kell tartoznia.
forrás hirado.hu
