Minden területre kiterjednek a hazai katonai fejlesztések
Az Országgyűlés múlt héten fogadta el a 2021-es költségvetést, amelynek egyik nagy nyertese a honvédség. A büdzsében közel 800 milliárd forint áll rendelkezésre honvédelmi kiadásokra, amely 162 milliárddal több, mint egy éve, és ennek mintegy egynegyede jut fejlesztési célokra – nyilatkozta az M1 adásában Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
A rendszerváltástól 2015-ig nem költöttek a honvédség technológiai fejlesztésére Magyarországon – emelte ki Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A fejlesztésekre a 90-es években az orosz államadósság terhére került sor. „Magyarország 1997-es NATO-tagsága miatt ez nem volt célszerű megoldás, mert az orosz fegyverek nem voltak kompatibilisek a nyugati katonai szövetségben alkalmazott szabványokkal” – mondta.
Az elmaradt fejlesztések miatt a Magyar Honvédség szinte teljes eszközparkja, eltekintve a svéd Grippen vadászgépektől, 2015-re megérett a cserére – hangsúlyozta Kaiser Ferenc.
Korszerűsítik a honvédség eszközállományát
Nagyon komoly haditechnikai beszerzések kezdődtek a Zrínyi 2026 program keretében, amelyet 2017-ben hirdetett meg a kormány. Szinte minden területen megújulnak az eszközök. Elsőként a légierő csapatszállítása újult meg. Ezen a területen is Magyarország a sokkal korszerűbb nyugati technológiára cserélte le az elavult orosz eszközöket – emelte ki.
Mint ismert, az elmúlt években a honvédség két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7x típusú repülőgépet vásárolt. A helikopterek terén is zajlik egy típusváltás, az orosz Mi–17-esek helyett a Magyar Honvédség az Airbus európai konszerntől rendelt korszerű gépeket. A honvédség három új Airbus H145M könnyűhelikoptere már megérkezett a szolnoki bázisra a németországi gyártótól. A gépek közül kettő kutató-mentő felszereltségű.
Kaiser Ferenc szerint azonban a leglátványosabb a szárazföldi haderő korszerűsítése.
Hazánk Németországból szerez be Leopard harckocsikat. Ezek első felújított darabjai nemrég készültek el.
A kiképzésre használt Leopard 2 A4-es harckocsik hamarosan hazánkba érkeznek – mondta, és hozzátette, hogy a Leopard 2 A7+ típusú páncélosokat, amelyek a világon az egyik legkorszerűbbnek számítanak, 2023-ig szállítják le. Korábbi sajtóhírek szerint Magyarország kétszáz Puma típusú gyalogsági harcjárművet is vesz Németországtól.
Elmondta, hogy Kiskunfélegyházán a cseh Ceská Zbrojovka Exporttal kötött licencmegállapodás keretében megkezdődött a NATO-kompatibilis marokfegyverek gyártása.
Összességében az átfogó megújulás keretében a Magyar Honvédség utoléri az európai régió fejlettebb országait korszerűségében és hadra fogható állományában – emelte ki.
Felgyorsultak a katonai fejlesztések a NATO-tagállamokban
Kaiser Ferenc szerint több oka van, miért kezdtek szinte egyszerre fegyverkezni a NATO-államok, kiemelve közülük a kelet-közép-európai, balkáni és a balti régió országait. A volt szocialista országokban most jutottak el oda, hogy teljesen amortizálták a régi, örökölt technikát.
Az ukrán helyzet után a NATO berkein belül tudatosult, hogy Oroszország újból „agresszív célokat megfogalmazó nagyhatalommá vált”, amely képes katonai erővel érvényt szerezni érdekeinek. A Krím félsziget Oroszországhoz történő csatlakozása után szinte az összes Oroszországgal határos NATO-tagállam rohamtempóban növelte a katonai kiadásokat – közölte.
A védelmi költségek kérdése régóta napirenden van.
A 2014-es walesi csúcson az európai NATO-tagállamok felajánlották, hogy nemzeti össztermékük két százalékát fordítják védelmi célokra. A legtöbb ország még mindig ez alatt teljesít. Az éves katonai kiadások Görögország mellett csak az Oroszországgal határos balti országokban haladják meg a GDP két százalékát – mondta a szakértő.
Biztonságpolitikai kérdések kerültek előtérbe
A haderőfejlesztés és a biztonságpolitika közötti összefüggésekről beszélt a műsorban Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Kiemelte, hogy nagyon oda kell figyelni a balkáni területre, mert ez a régió egyfajta gócpont Európában a migráció és emberkereskedelem szempontjából, nem beszélve a radikális iszlám jelenlétéről.
Fontosnak tartja, hogy katonai vezetés egyfajta érzékeny radarként nyomon kövesse a folyamatokat
a Balkánon a migrációval és az illegális kereskedelemmel összefüggésben, reagáljon és biztosítsa az ország ellenálló képességét.
Magyarország ennek a terhelt zónának a közelében fekszik, ugyanakkor szinte valamennyi balkáni országgal jó a gazdasági és katonai együttműködése.
Rendvédelmi feladatokat is ellát a honvédelem
A honvédelem növekvő szerepéről Speidl Bianka elmondta, hogy a külföldi missziókban való részvétel és a határvédelem, valamint a kritikus infrastruktúra védelme mellett rendvédelmi feladatokat is ellát a honvédség.
Ez utóbbi fontosságára az Európában zajló tüntetések is felhívták a figyelmet – hangzott el az adásban.
Felidézte a Bécsben történt eseményeket. Június végén három napig botrányos állapotok uralkodtak az osztrák fővárosban, a török szélsőségesek és a kurd tüntetők harca okán.
Az Európában zajló tüntetésekre, amelyeket emberi jogi jelszavak öveznek, minden felfűzhető – értékelt Speidl Bianka, hozzátéve, hogy erre rakódik rá egy importált feszültség is, amely az Európában élő bevándorló közösségek kisebbségei között figyelhető meg.
Van egy másik terület is, ahol rendvédelmi feladatokra vethetik be a katonaságot, mivel a rendfenntartó erők kapacitásai végesek – tette hozzá. Európa több országában voltak megmozdulások, tüntetések a karanténszabályok ellen. Ezek a helyzetek komoly kihívást jelentenek az egyes tagállamok belbiztonsága számára – mondta Speidl Bianka, ezért a megmozdulásokat szervező szervezetek összefonódásait felderítő titkosszolgálati munkára is nagy szükség van.
(Forrás: hirado.hu; Borítóképen: Lőrincz Gábor dandártábornok, a tatai lövészdandár parancsnoka, a Magyar Honvédség újbeszerzésű Leopard 2 A4HU harckocsija előtt, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
