Merkel: A világnak meg kell tanulnia tartósan együtt élni a vírussal

Merkel a járvánnyal kapcsolatban óvatosságra intet, míg a nézeteltérések megoldására párbeszédet sürgetett.
A járványhelyzet romlását várja
A koronavírus-járvány újra erőteljesebben kihathat az emberek mindennapi életére az őszi és a téli hónapokban – figyelmeztetett Merkel.
A német vezető hangsúlyozta:
a világnak valószínűleg meg kell tanulnia tartósan együtt élni a koronavírussal, ezért nagyobb óvatosságra van szükség.
Aláhúzta: a berlini kormánynak az a célja, hogy a pandémia ellenére megőrizze a munkahelyeket, és a lehetőségekhez mérten lendületben tartsa a gazdaságot. Emellett nélkülözhetetlen, hogy biztosítsák az oktatást a gyermekek számára, akik nem válhatnak a világjárvány veszteseivé.
„Az iskola senkit sem hagyhat hátra” – nyomatékosította Merkel.
Egyre feszültebb a Németország és Oroszország közötti viszony
A jelenlegi feszültségek ellenére fontos, hogy ne szakadjon meg a párbeszéd Moszkvával – hangsúlyozta a német kancellár.
Oroszország és Németország között a fehérorosz belpolitikai válság és Alekszej Navalnij kormánykritikus orosz aktivista feltételezett megmérgezése miatt feszült a helyzet. Navalnijt egy berlini kórházban kezelik.
„Továbbra is beszélnünk kell egymással” – nyomatékosította Merkel, rámutatva, hogy Oroszország fontos szereplő a nemzetközi színtéren.
Egyúttal reményét fejezte ki, hogy nem telepítenek orosz csapatokat Fehéroroszországba.
Párbeszédre van szükség a török–görög vitában
Párbeszédet szorgalmazott Athén és Ankara között a Földközi-tenger keleti medencéjében található földgázmezők miatt kiélesedett tengerjogi vita elsimítására.
Az Európai Uniónak komolyan kell vennie az athéni kormány érveit, és támogatnia kell Görögországot azokban a kérdésekben, amelyekben a helyi kabinetnek igaza van – hangsúlyozta.
Merkel egyúttal kiemelte: a legfontosabb, hogy ne fokozódjon tovább a feszültség a két szomszédos ország között, amelyek mindegyike a NATO tagja.
Az elmúlt években hatalmas földgázmezőkre bukkantak a Földközi-tenger keleti medencéjében, amely a tengeri határok körüli vitákkal párosulva a feszültség kiéleződéséhez vezetett Görögország és Ciprus, illetve Törökország között.
forrás hirado.hu, borítókép mti/ap