Migránspaktum: a kvóta ment, a kényszerbetelepítés maradt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerint az új uniós migránspaktum egyensúlyba hozza a felelősség és a szolidaritás tisztességes megosztásának elveit, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy helyreálljon a tagállamok közötti és az unió migrációkezelési képességébe vetett bizalom.
A bevándorláspárti brüsszeli elit korábban is számos alkalommal dobálózott a „szolidaritás” kifejezéssel, amikor rá akarta erőltetni akaratát a tagállamokra.
Kötelező „szolidaritás”
A több mint 350 oldalas javaslatcsomagból eltűnt ugyan a Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök fémjelezte kvótaterv, ám ez korántsem jelenti azt, hogy lemondtak volna a migránsok szétosztásáról. Az új javaslat értelmében
egy a bevándorlásban érintett tagországok megsegítésére hivatott úgynevezett „védőhálót” hoznának létre.
A „szolidaritásban” való részvétel minden tagállam számára kötelező, a segítségnyújtásnak pedig a javaslat szerint több formája van. Ezek között szerepel a migránsok befogadása, a kiutasításban való segédkezés, de lehetőségként felmerül a pénzügyi és humánerőforrás-támogatás nyújtása is.
A kitoloncolásról az elmúlt években bebizonyosodott, hogy nem működőképes, mivel a kibocsátó országok ritkán fogadják vissza a bevándorlókat, vagy maguk a migránsok nem hajlandók elmondani, hogy melyik országból érkeztek. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a migránsok EU-n belüli mozgását nem követik nyomon.
A részvétel mértéke nem szabadon választható, hanem egy bizonyos „elosztási kulcson” alapulna,
mely fele-fele arányban veszi figyelembe az adott tagállam lakosságszámát, illetve GDP-jét a „szolidaritási hányad” meghatározásakor. Hogy melyik országnak van szüksége segítségre, azt az Európai Bizottság dönti el a tagállamok jelzései alapján, majd ezután koordinálja és adott esetben eldönti, hogy az egyes tagállamok a segítségnyújtás mely formáját választhatják, beleértve a migránsok befogadását is.
forrás hirado.hu
