Lázár: úgy kell Mezőhegyesen gazdálkodnunk, hogy az egész ország profitálni tudjon belőle

Lázár János ismertette, 2016-ban a magyar állam nagy viták után úgy döntött, a mezőhegyesi termőföldeket állami tulajdonban tartja. 2018-ban bízták meg a kormánybiztost, hogy minta és tangazdaságot hozzon létre.
„Szívesen vállaltam, választókörzetemmel határos, és én magam is családi hátterem lévén érintett voltam kis-és középgazdaságban, agráriumban. Izgalmas kihívás, meg kell mutatni, hogyan lehet úgy gazdálkodni, hogy abból az egész ország profitáljon” – mondta Lázár. Hozzátette, a mezőhegyesi ménesbirtok és tangazdaság 10 ezer hektáron terül el, ebből 8450 hektár egyedülálló módon összefüggő szántóföld, a többi erdőterület. A magyar kormány 50 milliárdot invesztál bele, és az egyik tanulság az elmúlt évtizedekből, hogy Magyarország nem fektet eleget fejlesztésekbe.
„A mezőhegyesi birtok arra lehet alkalmas, hogy a modern technológia minden magyar gazda számára megismerhető legyen, a tangazdaságot üzleti titok nélkül bejárhatóvá tesszük számukra, megmutatjuk például, hogy egy robot technológiára épülő tehenészetnek milyen hatásai hozadékai vannak, lehetnek” – mondta Lázár.
Természetesen a profit nagyon fontos. Mintegy 10-15 százalékkal szeretnék növelni a tej mennyiségét, és javítani annak minőségén is. Egy irányító toronyból vezérlik a tehenészetet.
Lázár emlékeztetett, a mintául szolgáló tangazdaság mellett az üzemi számoknak is rendben kell lenniük, eredmények kellenek, öntenie kell a pénzt a tangazdaságnak, hogy a modernizációt, fejlesztéseket finanszírozni tudják, és teljesítsék az egyéb feladatokat is. Ismertette, fent kell egy középiskolát is tartani 300 diákkal és létrehozni egy agrár campust, és napi szinten 350 lovat kell eltartani.
Hogy még miről beszélgetett a kormánybiztos és a NAK elnöke, tekintse meg az interjúban.
A teljes interjú: