Honvédelmi miniszter: Ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés

Benkő Tibor szokásos, éves meghallgatásán azt mondta: a Magyar Honvédségnek a térség egyik meghatározó haderejévé kell válni, hogy Közép-Európa békéjét, biztonságát és stabilitását garantálni lehessen.

Ehhez technikai fejlesztésre van szükség, ami a honvédelmi és haderőfejlesztési programban pontosan elkészített tervek és elgondolások alapján és megfelelő anyagi támogatás mellett zajlik.

Felidézte: a program 2017-ben indult Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program néven. Az viszont folyamatosan bővül, alkalmazkodva az újabb kihívásokhoz. Így már 2030-2032-es kitekintéssel folyik a tervezés.

A program honvédelmi része a katonákról szól, minden olyan tényezőről, ami a katonák munkáját, szolgálatát, életét meghatározza. Ide tartozik például a katonai életpálya, a képzés, a társadalmi kapcsolatok, az önkéntes tartalékos rendszer, továbbá a hazafias honvédelmi nevelés.

Utóbbi kapcsán elmondta, hogy ezen a területen szép eredményeket értek tavaly, mostanra pedig már 67 középiskola csatlakozott a honvédelmi oktatáshoz. A kadétprogram harmadik, legmagasabb szintű középiskolai képzését biztosító honvédelmi szakközépiskola és kollégiumból jelenleg egy van az országban. Célul tűzték ki, hogy a következő tíz évben 8-10 ilyen középiskolát hozzanak létre.

Benkő Tibor részletesen ismertette a haderőfejlesztés eddig megvalósult és egyes várható eredményeit. Példaként említette, hogy 2019-ben megérkeztek az első Airbus H145M típusú harci helikopterek. Ez év végére a megrendelt 20-ból már 16 a Magyar Honvédségnél lesz.

Az Airbus A319-es típusú szállítógépeket – amelyek alapvetően csapatszállítási feladatokat hajtanak végre – úgy alakították át, hogy légimentő feladatokra is használni lehessen őket, ha műveleti területről kell súlyos sérülteket, vagy bajba jutott magyar állampolgárokat kimenteni. Elmondta: további légimentésre alkalmas berendezés vásárlását tervezik.

A hazai fegyvergyártásról szólva közölte: tavaly több mint 14 ezer Kiskunfélegyházán összeszerelt kézifegyvert adtak át a katonáknak.
Kitért arra is, hogy ő szándéknyilatkozatot, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig szerződést írt alá a honvédségi rakétabeszerzésről. Ez első körben 120 – igény esetén további 60 – rakéta beszerzéséről szól.

Benkő Tibor beszámolójában hangsúlyozta: a biztonsági környezet negatív irányba változik. Nagy kihívást jelentenek a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika különböző térségeiben az instabil, működésképtelenné vált államok.

Úgy vélik, ez okozza a tömeges illegális migrációt is. Számtalan példa azt mutatja, hogy ezek az események veszélyt jelentenek a nyugati civilizációra – jelentette ki.

Úgy értékelt: Magyarország 2015 óta nagy erőfeszítéssel, hatékonyan kezeli az illegális migrációs helyzetet. A jogi határzár működése óta a Magyar Honvédség – a Belügyminisztérium igényei alapján – közreműködőként van jelen Magyarország határain. Ez tavaly is kiemelt feladat volt, mintegy 11 ezer katona vett részt határbiztosítási, és – ellenőrzési feladatokban.

Benkő Tibor azt mondta: ahogy a NATO biztonság- és védelempolitikai előrejelzése, úgy Magyarország is keleti és déli fenyegetettséggel számol. A keleti fenyegetettség, vagyis Oroszországgal szembeni védekezésben fontos az elrettentés, de a párbeszédet is folytatni kell – közölte.

A déli fenyegetettség komplex kihívást jelent a NATO tagállamok, köztük Magyarország számára is – emelte ki.

Felhívta a figyelmet, hogy a keleti és a déli fenyegetettség metszetében ott van Közép-Európa és Magyarország. Ezért döntöttek arról, hogy felállítanak egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságot. A Székesfehérváron települt parancsnoksághoz már Horvátország is csatlakozott.

A miniszter viszont hozzátette: a térség biztonságának és stabilitásának fenntartása érdekében emellett egy különleges műveleti erő komponens vezető elemére is szükség van. A szolnoki parancsnokság létrehozása – Benkő Tibor szerint – 2019 egyik legsikeresebb többnemzeti együttműködése volt.

Stummer János a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke elsősorban az orosz fenyegetettségről kérdezett, milyen kockázatot jelenthet, hogy az orosz védelmi minisztérium bejelentette: Szerbiában nyit irodát.

Benkő Tibor azt mondta: Oroszország érdeke, hogy ne engedje Szerbiát az euro-atlanti térséghez csatlakozni. Azt is tudni, hogy Szerbia további védelmi együttműködést tervez Oroszországgal, de nyugati technikákkal is fejleszt.

Magyarországnak minden – gazdasági, katonai és egyéb – területen olyan politikát kell folytatnia, hogy Szerbiát biztosítsák, nem csak egyirányú mozgástere van Oroszország felé. Segíteni kell Szerbiát az Európai Unióhoz való csatlakozásban – mondta a miniszter.

Halász János, a bizottság fideszes alelnöke többek között a honvédség illegális migrációhoz, valamint a pandémiás helyzethez kapcsolódó feladatairól kérdezett.

forrás hirado.hu, borítókép magyarhirlap.hu