Még sosem szavazott a választás napja előtt ennyi amerikai

Jövő hét kedd az elnökválasztás hivatalos napja, de a koronavírus-járvány miatt már több mint nyolcvanmillió amerikai választó adta le előzetesen személyesen vagy levélben a voksát. A 2016-ban megjelenők 58 százaléka már leszavazott az elnökválasztáson. Mindeddig több mint 52 millió ember szavazata érkezett be levélen keresztül, ami az összes voks 40 százaléka.
A levélszavazatok beérkezésének és megszámlálásának problémája várhatóan hosszú árnyékot vet majd az idei választásokra. Nemhogy a választás napján, talán még a választás hetében sem várható, hogy olyan eredményt láthat majd a nagyvilág, amelyet a bíróság és a jelöltek is egyaránt végeredményként tudnának elfogadni. Ráadásul az államról államra más választási szabályok és határidők vannak érvényben, és nem is született minden kérdésben végleges döntés.
Minnesotában például a kerületi szövetségi fellebbviteli bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy csak a választás napján beérkező szavazatokat lehet figyelembe venni. Mivel a választásig hátralévő négy nap nem elegendő arra, hogy minden jogi lehetőséget kimerítsenek a felek és a legfelsőbb bíróság elé terjesszék az ügyet, ezért vélhetően az északi, demokrata színezetű államban komoly zavarokat okozhat, és az eredetileg levélben szavazni szándékozók magatartását is megváltoztathatja.
A legfelsőbb bíróság hét eleji döntésében elutasította a wisconsini demokraták beadványát, amelyben a szavazás napja után beérkező levélszavazatokat is érvényesnek szerették volna elismertetni. A konzervatív többségű testület ugyanakkor szerdai döntésével elutasított két billegő államból, Pennsylvaniából és Észak-Karolinából érkező beadványt, amelyek éppen a november 3. után beérkező szavazatok érvénytelenítését kezdeményezték.
A legfelsőbb bíróság döntései szerint így Pennsylvaniában a választás után három nappal, míg Észak-Karolinában kilenc nappal később beérkező levélszavazatokat is figyelembe lehet venni.
A munkáját kedden megkezdő főbíró, Amy Coney Barrett egyébként egyik döntés meghozatalában sem vett részt arra hivatkozva, hogy nem volt elegendő ideje a beadványok tanulmányozására.
Washington államban november 23-ig, Kaliforniában november 20-ig, Michiganben, Illinois-ban, Utah-ban november 17-ig is elegendő a levélszavazatoknak beérkezniük. Ezek közül csak Michigant tartják olyan államnak, amely billegőnek számít. További tizenkilenc államban a választás napja utáni napokban kell beérkeznie a szavazatoknak.
A legtöbb államban a levélszavazatok beérkezésekor, a választás napja előtt meg lehet kezdeni a feldolgozást, de Pennsylvaniában, Wisconsinban, Mississippiben és Alabamában csak a szavazás napján lehet hozzáfogni.
Az elektoroknak az előzetes menetrend szerint idén december 14-én kell összegyűlniük saját államukban, hogy leadják a szavazatukat az elnök és az alelnök személyére, ám lehetséges, hogy bizonyos államokban nem születik a megadott dátumig végeredmény.
forrás hirado.hu, borítókép EPA