Ezeknél a korosztályoknál okoz pszichés megterhelést a járvány

Steigervald Krisztián elmondta, több generáció is nőtt fel úgy az elmúlt évtizedekben Magyarországon, hogy nem kellett számolnia komolyabb krízishelyzettel – például háborúval vagy járványokkal. A koronavírus merőben új helyzetet teremtett ebben az évben.

Az 50-es évek végén született magyarok nem éltek meg olyan komoly krízishelyzetet, mint a jelenlegi koronavírus-járvány. Az idén tavasszal jött el az első olyan krízisidőszak, amelyhez hasonló sokkhatást csak a „veteránok” generációja élt át a szintén krízishelyzetnek nevezhető második világháborúval, majd a 50-es évek diktatúrájával.

Hullámzóan reagáltunk a krízisre: a vírus tavaszi „felfutása” miatt érzett sokk után a nyári időszakban egyfajta hurráoptimizmust éltünk meg a karanténhelyzet feloldásával, majd az őszi időszakban a vírus második hullámával beköszöntött „pandémiás fáradtság” volt megfigyelhető a különböző generációk tagjainál.

Leginkább az idősebbek, az egyedül élők esetében jellemző a mentális kimerültség, de a negyvenes, ötvenes korosztály körében is mutatkozik azoknál a családoknál, ahol a pandémiás helyzet hirtelen terhek sokaságát rótta a családtagokra – mondta a generációkutató.
A pandémia hatására megkezdődtek a munkastílussal, életvitellel kapcsolatos újragondolások is, amelyek korábban nem volt jellemző bizonyos generációkra.

A generációkutató példaként említette a x generációt: mint mondta, a zárt otthoni környezetben mostanában sok negyvenes és ötvenes éveiben járó, a munkájában és életvitelében jellemzően maximalista ember értékelte át az életét és a munkáját, és kezdett valami egészen másba.

Pozitív és negatív hatásai is lehetnek a pandémiának. Utóbbit a kezelésre szoruló mentális és pszichés tünetek növekvő száma is jelzi a különböző korosztályokban, mindeközben reményteli, hogy ezekre a hatásokra egyre többen, össztársadalmi léptékben is odafigyelünk és kis közösségeket, csoportokat létrehozva keressük a megoldásokat.

A szakértő azt mondta: a kamaszoknál az okozhat gondot, hogy nem tudják tartani a kapcsolatot társaikkal, a 40-50-es korosztálynál az otthoni munka és a digitális oktatás miatti pluszfeladatok, az időseknél pedig a teljes bezártság miatti pszichés teher.

Steigervald Krisztián szerint a bezártság, szorongás hatása két-három hónap után jelentkezhet.

mti, borítókép illusztráció, ma7sk.hu