Mi vár a Brexit után a magyarokra?

Természetesen, még akkor is, ha nem válik ki az Egyesült Királyságból, mint arra a főváros polgármestere, Sadiq Khan olyan szívesen utal. (És ami ennek ellenére nem tűnik valószínűnek.) A mostani megállapodásban az Egyesült Királyság nemcsak azt vállalta, hogy a már Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió uniós polgár jogai csorbítatlanok maradnak, de azt is, hogy azok, akik már ott élnek, egy speciális státuszt kapnak, mostani papírjaik cseréjét ráadásul ingyen kell biztosítaniuk a brit hatóságoknak.

Ha kapok egy levelet, hogy el kell hagynom az országot, pedig semmi rosszat nem tettem, kihez fordulhatok?

Elsőre mellékesnek tűnik, de az is fontos, hogy a szigetországban élő uniós polgárokat a Brexit után is az uniós szabályokból eredő jogok illetik meg, ami nem csak a britekkel megegyező juttatásokat jelent, de azt is, hogy jogviták esetén az Európai Bíróság esetei lesznek az irányadóak. A luxemburgi testület esetében pedig nem csak azt érdemes tudni, hogy az egész EU-ra érvényesek az ítéletei, de azt is, hogy kötelező érvényűek, és fellebbezni sem lehet ellenük más fórumon.

Az Európai Bírósághoz várhatóan nyolc évig lehet még fordulni vitás kérdésekben – Michel Barnier uniós főtárgyaló szerint azért, mert ennyi idő elég lehet egy szabályrendszer kialakításához –, emellett a britek felállítanak egy független testületet is, amely a szigetországban élő uniós polgárok érdekvédelmét látja majd el. (Az EU-ban élő britek esetében ezt a szerepet az Európai Bizottság tölti majd be.)

A Brexitről döntő népszavazás után érkeztem a szigetországba. Velem mi lesz?

Az uniós polgárokat az uniós jog alapján megillető jogok azokra vonatkoznak, akik a kilépés dátuma (a tervek szerint 2019. március 29.) előtt érkeznek. Vagyis addig nem csak szabadon vállalhatnak munkát, telepedhetnek le, és tb-befizetőként részesülhetnek a britekkel megegyező szociális juttatásokból, de egyetemi tanulmányaikat is megkezdhetik. És mindezeknek a feltételei a Brexit után sem változnak az esetükben.

Orvosként dolgozhatok-e tovább?

Igen. Ha valaki a kilépés dátuma előtt érkezett, képzettségét automatikusan elismeri Nagy-Britannia, ez az uniós jog része. Ez a jogosultságuk a Brexit után sem szűnik meg, ahogy azok is automatikusan megkapják, akiknek a kilépés időpontjakor erre vonatkozó kérelmük van a hatóság előtt.

Nagy-Britanniában élek, de haza kell költöznöm egy időre. Mire visszaérek, az ország kilép az EU-ból. Elveszítem a jogaimat?

Nem, a kilépés előtt megszerzett, a letelepedéshez, munkavállaláshoz fűződő jogok tovább élnek. Egy megkötés azonban van: az ott-tartózkodást legfeljebb öt évre lehet megszakítani.

Észak-Írországban élek. Ott mi fog történni?

Ezt elég sokan szeretnék tudni. Az biztos, hogy az ír sziget két felét elválasztó szárazföldi határ a Brexit után is átjárható lesz, és az is, hogy Észak-Írország (az Egyesült Királyság részeként) kilép az EU-ból. Ebben azonban van egy komoly ellentmondás, hiszen az EU határa vámhatár is, itt viszont nem csak a személyek, de az áruk is szabadon „áramolhatnak” majd. Hogy ezt az ellentmondást hogyan oldják fel, majd kiderül.

Ha gyermekem születik a Brexit után, jogosult lesz a családi pótlékra?

Igen, a szociális jogok – beleértve a gyermeknek járó ellátást – nem változnak a már most is a szigetországban élők esetében. A szülők így abban az esetben is jogosultak lesznek a családi pótlékra, ha gyermekük a kilépés után jön a világra, és akkor is, ha nem él a támogatott szülővel Nagy-Britanniában, hanem Magyarországon lakik az édesanyjával.

És ha kiköltöznének mégis?

A családegyesítést nem korlátozza a megállapodás, vagyis a most kint élőkhöz bármikor kiköltözhet házastársa, élettársa, ahogy gyermekei, szülei is.

Ha lesz két év átmenet a Brexit után, akkor mi változik?

A kétéves átmenetet a brit kormány kérte, vélhetően azért, mert tisztában vannak azzal, hogy a fennmaradó szűk egy évben lehetetlen lesz kidolgozni egy átfogó kereskedelmi egyezményt. Ha viszont ebbe belemegy a többi tagország, az éppen Nagy-Britannia számára lesz kemény, ugyanis az átmeneti időben minden uniós jogszabályt köteles lesz betartani a szigetország, beleértve azokat is, amelyeket a tagországok a kilépés után fogadnak el. (Vagyis anélkül, hogy abba beleszólási joguk lenne, mint most.) Ez egyben azt is jelenti, hogy az ott élő magyarok és az itt élő britek jogai sem változnak ez idő alatt.

2020-ban érettségizem, és a szigetországban tanulnék tovább. Lehetséges?

Arról Nagy-Britannia dönthet majd, hogy a kilépés után milyen feltételekkel teszi lehetővé az uniós polgárok részvételét a helyi felsőoktatásban. 2020 azonban különleges év, mivel ez – elvben – beleesik a kétéves átmeneti periódusba. Az ezzel kapcsolatos jogokról, szabályokról a mostani megállapodás szerint 2018-ban döntenek majd.

Méregdrága lesz újra a telefonálás?

Az a tárgyalások következő fázisában derül majd ki, hogy a britek milyen viszonyt alakítanak ki a jövőben az EU-val. Ha hihetünk a nyilatkozatoknak (nem feltétlenül érdemes), most éppen egy Svájchoz hasonló együttműködést szeretnének (ott nagyjából egyesével döntenek arról, miben vesznek részt, és miben nem), márpedig a roamingdíjak eltörlése arra az országra nem vonatkozott.

Eltűnik a gyulai kolbász a brit boltokból?

A kilépés (vagy inkább az átmeneti időszak) utáni kereskedelem feltételeiről még nem egyeztek meg, arról viszont igen, hogy a már a boltokban található termékek szintén az uniós jog alá esnek. Magyarul: egyelőre szabadon lehet őket forgalmazni Nagy-Britanniában.

Vízum kell majd Angliába?

Azt, hogy mi történik a Brexit (vagy 2021) után, nem tartalmazza a mostani megállapodás, mindenesetre nem tűnik valószínűnek, hogy vízumot várna el bármelyik fél a másiktól. Nagy-Britannia eddig sem volt része a schengeni övezetnek, így a határellenőrzés nem lesz újdonság. A brit belügyminisztérium augusztusi javaslata szerint egyébként a munkavállalási céllal a szigetországba érkezőknek sem tennék szükségessé a vízum kiváltását. Egyedül regisztrációt várnának el.

Akkor 2021 után is az vállal munkát, aki akar?

Ez nem egészen világos, ám teljes tilalom aligha várható, hiszen a brit cégek már most is szenvednek amiatt, hogy a bizonytalanságok miatt visszaesett az unióból érkező munkavállalók száma. Elképzelhető, hogy valamiféle kvótát dolgoznak ki, a legvalószínűbb az, hogy ágazatok szerint. A nemzeti diszkriminációba (vagyis hogy több magyar jöhet, mint mondjuk román) az EU aligha fog belemenni.

Előfordulhat, hogy visszavonnak EU-támogatást Magyarországtól?

Az elmúlt hónapok vitáit nézve ezt nem lehet kizárni, ám ez nem Nagy-Britannián fog múlni. A mostani megállapodásban ugyanis a brit kormány vállalta, hogy 2020 december 31-ig, vagyis a mostani hétéves költségvetési keretidőszak végéig teljesíti korábban vállalt befizetési kötelezettséget – ugyanúgy, mint ha továbbra is tag lenne.

Michel Barnier nem akart jóslásokba bocsátkozni, hogy ez mekkora összeg lehet, a lapok mindenesetre 50 milliárd eurót meghaladó tételről írnak.

Forrás: hvg.hu