Arany emlékév – irodalmi, történelmi kalandok
A pályázaton elnyert összeg 1 799 140,- forint volt. A körutazás során nagyjából 1400 km-t jártak be a kirándulók a határon túli magyarlakta területek érintésével. A tanulmányi kirándulás elsődleges célja a határon túli magyarság kultúrája, élete iránti érzékenyítés volt, amellett, hogy az Arany-emlékév jegyében irodalmi és történelmi emlékhelyeket kerestek fel Erdélyben.
A kiutazást játékos, fakultatív előkészítő foglalkozással, és előkészítő foglalkozással alapozták meg, melyeken szót ejtettek a határon túli magyarságról, a trianoni békediktátumról, az út programjáról, viselkedési szabályokról.
Az első napon a költőóriás, Arany János szülőhelyén, Nagyszalontán a Csonkatornyot keresték fel, ahol Arany-ereklyéket tekintettek meg: a költő személyes tárgyait, könyveit, bútorait az Arany János Emlékmúzeumban. A tanulók verset olvastak föl, miközben Arany és Petőfi szobrát koszorúzták. Arany János szülőházát is meglátogatták, mely ugyan nem az eredeti, csupán az udvaron fúrt kútja. A Madarász Fogadóban elköltött finom ebéd után a kirándulók Bánffyhunyadra indultak tovább, ahol a 13. századi gótikus templom lelkésze a templom történetével, valamint a kalotaszegi hagyománnyal ismertette meg az érdeklődő fiatalságot. Az első éjszakát Tordaszentlászlón töltötték, ahol kiváló vendégszeretettel fogadták őket a Tamás Bistróban.
A második nap Kolozsváron kezdődött. Itt Fadrusz János 1902-ben emelt Mátyás-emlékművét, a 14 századi, gótikus Szent Mihály templomot, és Mátyás szülőházát tekintették meg. Ebéd után továbbindult a csapat Gyergyószentmiklósra, a következő szállásra. Útközben Szovátán megcsodálták a Medve-tavat, miközben megálltak egy kicsit levegőzni. Az éjszakát a gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Központban töltötték, ahol alapos ellátás, barátságos vendéglátás fogadta a csapatot.
A harmadik napon a 967 m magasan fekvő Gyilkos-tóhoz vették az irányt. A Hargita, a Hagymás-hegység szépsége mindenkit elvarázsolt. Délután négy órás túrára indultak vezetővel az 1000 m fölötti Mária-kőhöz. Este vetélkedőt szerveztek a kísérő tanárok a vacsorát követően a szálláson.
A negyedik napon Gyergyószentmiklóst elhagyva Segesvár felé folytatták útjukat. Útközben pihenőt tartottak a gyergyóújfalusi kőfejtőnél, ahol gyönyörű látvány tárult szemük elé, amint a reggeli köd megült a völgyben, a kőfejtő mögött, és a pára úgy fénylett, gomolygott a napsütésben, mint a tenger. A zetelaki víztározónál szippantottak egyet a friss, hegyi levegőből. Fehéregyházánál, Segesvár határában vers olvasás kíséretében megkoszorúzták Petőfi emlékművét. Segesvár óvárosában tett kisebb séta során fölkeresték Drakula házát, majd egy kiadós ebéd után továbbindultak Dévára. Késő délután kapaszkodtak fel a dévai várhoz, ahonnan csodás panoráma nyílt a kb. hetvenezres lakosú városra, melynek nagyjából 8-10 %-a magyar. Természetesen szóba került Kőmíves Kelemenné balladája. A dévai szállás a Téglás Gábor Iskolaközpont Kollégiumában volt, ahol kellemes vacsora és puha ágy várt.
Az ötödik napon, a kirándulás utolsó napjának délelőttjén a csapat Vajdahunyadra látogatott, a várhoz, melyet a 15. században épített fel lovagvárnak Hunyadi János, és amely várat Mikszáth a „várak királyának” nevezett. A dévai ebéd után Magyarországra indult a csapat a nagylaki határ irányába. Útközben eredményhirdetést tartottak. Az egész hetes verseny első tíz helyezettje, aki a legjobban teljesített a feladatokban, tárgy nyereményben részesült. Nem sokkal 18 óra után érkeztünk meg Hódmezővásárhelyre. Reméljük, mindenki érdekes tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodott az út során!
forrás: Kovács Szabina
