A bor és a költészet örök szerelme

A költők mindig is szerették és ihletadójuknak tekintették a jó bort. Rengeteg irodalomtörténetileg meghatározó erejű mű született a szőlőből készült nedűhöz kapcsolódva: elűzte bújukat, meghozta jókedvüket, segített a merengésben és a volt szerelmek feldolgozásában, de legnagyobb borköltőinknek általában hű társa volt és örök szerelme, mint Csokonainak a híres Csikóbőrös kulacsa.
Három blokkban hallhattak írásokat, költeményeket a vendégek tőlem, Csáki Zsolttól, valamint Ditrói Zoltántól. Az előadás eleje a klasszikus magyar költők borverseiről szól, amit a hódmezővásárhelyi népdalok és versek követtek. Végül a XX. század és napjaink irodalmából fogunk szemezgetni. A lényeg, hogy a központi téma a bor legyen. – mondta Benkő László, a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület elnöke.
Az előadás után Balog Árpád csongrádi-hódmezővásárhelyi kézműves borai kóstolásával folytatódott az este. Mivel az irodalom meghozta a kedvet a nedűhöz, mindenki széles mosollyal az arcán kortyolt bele az aranysárga, héjon érlelt kövidinkába, amit a rozé kóstolása követett.
Az este közös nótázással zárul, amihez harmonikán közreműködött Tószegi Ferenc.
n.j.