Közel egy évig kutattak a pártkatonák után

Az Emlékpont munkatársai egy nagyszabású projektbe kezdtek idén januárban. A kutatás a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János munkásőregység felkutatására irányult. Az eredményekből márciusban egy kiállítás is nyílt az intézményben, a projekt összefoglalására pedig egy könyvet is kiadtak, „Kádár-huszárok és pártkatonák. Munkásőrök Hódmezővásárhelyen” címmel.

A kötet mintegy 400 oldalon keresztül mutatja be és tárja fel a munkásőrség 3 évtizedét, a magyarországi kádári megtorlás országának párthadseregét és politikai rendszerét. Mindezt megfelelően árnyalva a vásárhelyi őrség különböző szakaszait.

„Egész évben azzal foglalkoztunk, hogy a Csongrád Megyei Levéltár Szegedi Levéltárában feldolgozzuk azt a több mint 150 doboznyi anyagot feldolgozzuk, és ebből megszülethessen az a könyv, amit a nagyközönség elé tártunk. Ez a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János munkásőregység munkásságát dolgozza fel, az 1957 és 1989 közötti időszakban” – mondta el Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze.

Nagy Gyöngyi

Az 1956-os forradalom leverésében és az utána való „tisztogatásban”, az akkori karhatalom is segített az újonnan megalakult Magyar Szocialista Munkáspárnak. Miközben a forradalmárokat keresték, és időnként erőszakosan léptek fel ellenük, lejáratódtak. Ezért a Kádár-rendszernek új párthadseregre volt szüksége ahhoz, hogy elinduljanak. A párthadseregbe olyan emberekre volt szükség, akik nem voltak benne a karhatalomba, bár később közülük is többen beléptek a munkásőrségbe.

A könyv az Emlékpont tudományos munkatársainak alkotása. Szerzőpárosa Nagy Gyöngyi és Zeman Ferenc, szerkesztője Miklós Péter. A négyszáz oldalas kiadvány részletesen bemutatja a vásárhelyi munkásőrég több mint három évtizedes történetét.

Nagy Gyöngyi és Zeman Ferenc

„Hódmezővásárhely élen jár a szocializmus kori múltjával való szembenézésben, hiszen az Emlékpontban a helyi népbíróságok működését és az állambiztonsági szolgálatok vásárhelyi tevékenységét már feltártuk, s most a kádári megtorlások rendszerének egyik fontos eleme, a munkásőrség történetét is feldolgoztuk” – mondta Miklós Péter.

Miklós Péter

A megjelent kötet nagy része levéltári iratokra épül, így a tényekre épül, de vannak olyan történetek is, amelyeket olvasva az érdeklődők nem érzik azt, hogy ez egy „száraz” történelemkönyv. A könyvben több névsor is található, a munkásőrség tagjainak a neveivel, valamint a végén egy munkásőr és káder lexikon is fellelhető, a legfontosabb Csongrád megyei és Vásárhelyi munkásőr vezetők életrajzaival. A nevek után olyan képeket is talál az olvasó, melyeket először publikáltak. Ezek között fellelhető 77 alapító munkásőr portréja is.

Sz.Viktor