Hiánypótló írás Békéssámsonról

Kovács Szabina

Kovács Szabina, aki a Klauzál Gábor Általános Iskola tanára, régóta érdeklődik a helytörténet iránt. Békéssámsoni lakosként egyértelmű volt, hogy a falu történetét fogja feldolgozni, monografikus formában. Ugyan Békéssámson történetéről jelentek már meg publikációk, de összefoglaló mű még soha. A szerző mintegy nyolcévnyi kutatómunkája fekszik a mostani kötetben.

Békéssámson nevével először a 15. századi okleveleken találkozhatunk, de maga a település régebb óta lakott: 11. századi téglamaradványokat is találtak a falu határában. Az elnevezéssel kapcsolatban Kovács Szabina a következőket mondta: „Találgatni tudtam csak. Az Árpád-korban élt egy Izsófia Sámson ember, és feltehetőleg róla nevezhették el a települést, de nincs erre bizonyíték. A bibliai Sámsonnal is kapcsolatban lehet, hiszen ha az Árpád-korban élt ez az ember, akkor biztosan a bibliai Sámsonról nevezték el.”

A kötet a kezdeteken túl foglalkozik a jelennel is, azon belül is az iskolai életre, az egyházra és a nyugdíjas életre helyezte a szerző a hangsúlyt. Illetve a fontosabb látnivalók, nevezetességek is megjelennek a könyvben. Így például az elmúlt években létrehozott Szabadság Házával is foglalkozik, valamint nem maradhatott ki a Török-híd (vagy Kőhíd) taglalása sem. Utóbbihoz az a legenda társul, hogy a törökök építették, de ez bizonyítást nyert, hogy nem igaz, hiszen a 19. századból származnak a téglái.

A történeti áttekintés mellett egy nagyon érdekes fejezet a könyvnek, amikor Békéssámson jeles alakjaival, fontos személyiségeivel készült múltidéző beszélgetéseket olvashatunk. Az interjúalanyoknak feltett kérdések között vissza-visszatér az, hogy miért jó vagy nem jó Békéssámsonon élni. A legtöbben úgy nyilatkoztak, szeretnek a faluban. Különösebb indok nélkül. Zsigmond M. Sándor nyugalmazott művelődési ház igazgató így fogalmazta ezt meg: „Volna lehetőségem elmenni innen, mégsem megyek el. Szeretem a községet és az itt élő embereket és ez kölcsönös. Elfogadott engem a község. Szerettem itt élni és még mindig itt vagyok.”

Cserjés Katalin

A szerzővel Cserjés Katalin, a Szegedi Tudományegyetem docense beszélgetett a könyvtárban. A könyvbemutató kiegészült egy kiállítással is. Siska-Szabó Hajnalka képzőművészt és Kovács Szabinát Békéssámson köti össze. Az aradi festő szülőfaluja (Nagyzerind) testvértelepülése a Békés megyei falunak, és jelen kötet békéssámsoni bemutatóján Siska-Szabó Hajnalka mutatta be a könyvet, és már akkor is pár festménnyel kiegészítették az eseményt.

Siska-Szabó Hajnalka

A Kék szonáta című tárlatot november 20-ig lehet megtekinteni a Németh László Városi Könyvtár előcsarnokában. Maga a művész elmondta a képeiről, hogy különösen vonzódik a hideg színekhez, leginkább a kékhez, de ez sokszor kiegészül mindenféle zölddel és egyéb színekkel is. Témájukat tekintve pedig a táj, a környezet és a hozzá kapcsolódó élmények jelennek mega realizmus és az absztrakt izgalmas keverékében.

ÉR.