quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Egy lájk akár százezrekbe is kerülhet

2017. október 24.


Ahogy növekszik az internetfelhasználók száma, úgy növekszik a visszaélések száma is: csak tavaly több mint félmillió esetben károsítottak meg embereket az interneten. Érdekes viszont, hogy egyébként ezek mögött csupán „alig” tízezer ember áll.

De ez nem csoda, ha azt nézi az ember, hogy ezekhez a csalásokhoz speciális szaktudás kell, ami nincs meg mindenkinek. Szűts Zoltán médiakutató az M1 Médiaklikk című műsorában elmondta: minden az e-mailekkel kezdődött, az ún. nigériai levelekkel, majd folytatódott a spamekkel, és ez mostanában a kattintós, illetve zsaroló videókkal folytatódik.

Segít a csalóknak, hogy különböző cégek személyes marketinget folytatnak, és emiatt nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a valós információkat a hamistól. De mi van azokkal az adatokkal, amelyeket saját magunk osztunk meg másokkal?

Kővágó Pál pszichológus a műsorban elmondta: tudomása szerint Magyarországon is sok kutatás szól arról, hogy az emberek nem tudják, hogy adataikat kik használják fel, hiszen egy lájk – „Tetszik” gombot megnyomva – is ugyanolyan adat, és manapság már magánszemélyek is hirdethetnek.

Az online-csalásokról elmondta: ha a jutalmazás és a ráfordítható energia közötti különbség minél kisebb annál jobban hajlanak rá az emberek, hogy részt vegyen nem valóságos nyereményjátékokban. Ha tehát egy klikkelés elég egy mobiltelefon megnyeréséhez, az sokakat kattintásra csábít.

Ez pedig bejön: egy adat szerint idén már csak a közösségi portálokon félmillió esetben történt közvetlen pénzügyi csalás. Ez pedig nem kevés pénzt termelhet a bűnözői köröknek, számítások szerint világszinten 180 millió dollárt is elérheti a csalások okozta kár.

Szűts Zoltán újra felhívja a figyelmet: tanuljuk meg használni a közösségi médiumokat, hiszen nincsenek ingyen milliók, sem márkás ruhák.

Forrás: hirado.hu