quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Telepítés, horgászélmény és a rucaöröm

2017. szeptember 17.


A Mártélyi Horgászegyesület már korábban megállapodást kötött a Mártélyi Tájgazdálkodási Kft.-vel. Ennek okán utóbbi szervezet igyekszik szakmai és tevőleges segítséget nyújtani, valamint önkormányzatok számára elérhető pályázatokban is partner a horgászegyesület számára. A jó kapcsolat többek között az idei haltelepítéseken is látszik.

„A tavaszi időszakban 20 mázsa kétnyaras pontyot telepítettünk a mártélyi holtágba, hogy a nyári időszakra horgászélményt tudjunk biztosítani. Néhány héttel később pedig a szövetség is 15 mázsa hasonlóan kétnyaras pontyot telepített. Így 35 mázsa kétnyaras úszik a vízben. A horgászok ezt vissza is igazolják, a fogási eredmények jók. Abban bízunk, hogy ősszel, október elején, amikor a fogható méretű pontyot telepítjük, akkor a kisebb méretűből is lesz már néhány hal, amely eléri a fogható méretet és a horgászok hazavihetik.” – nyilatkozta Borsos József, a település polgármestere.

Nem csak kétnyaras pontyokkal gazdagodott a víz. A szövetség jó voltából 200 ezer pontyivadék is a vízbe került. Ugyan az ivadékok jelentős része vélhetően nem éri meg a fogható méretet, ettől függetlenül az egyesület és a szövetség is azt várja, hogy a halfauna tekintetében ez a telepítés is hiánypótló volt.

„Az elődeink elsősorban háromnyaras, fogható méretű pontyot telepítettek. Az ivadékok telepítésével viszont kialakulhat egy növekedési folyamat, amit kívánatosnak látunk. Ezzel két-három éven belül jelentősen javulhat a holtág fogható méretű halállománya.” – véli a polgármester.

A pontyivadékok mellett csukaivadék is került a vízbe, valamint az idei évben a pontytelepítés mellett még compó is érkezhet a holtágba.

Nem öröm, a rucaöröm

Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a Mártélyi Horgászegyesület taglétszáma is. A vezetőség emellett a Dobó Ferenc Horgászegyesület tagságát is igyekszik továbbra is kiszolgálni, biztosítani számukra a versenyek megrendezését. Az őszi időszak elején ennek okán tervben volt egy verseny, ám a rucaöröm és hínárnövények megakadályozzák ezt.

„A parti horgászhelyek száma jelentősen beszűkült. Csónakos horgászaink vannak, ők meg tudják horgászni a megfelelő helyeket, azonban nekik is kell a növényzetet gyéríteni és komoly előkészítést igényel részükről ezen helyek fenntartása. Szerencsére azonban jó fogási eredményeik vannak. A jó keszegfogások sem voltak ritkák nyáron, 1-2 kilós dévérkeszegek is horogra akadtak.” – tudtuk meg a polgármestertől.

A rucaöröm és a vízinövényzet okozta probléma megoldása kapcsán a tervek szerint egy szakmai munka is elindul a nemzeti parkkal és további szakemberekkel közösen. A felek a mélységi megismerést tartják fontosnak, hiszen a holtág növényvilága évről-évre más arcát mutatja. A partmenti nádas és gyékényes terület foglalása és növekedése azonban mindenképpen intő jel lehet, de a gyökerező és lebegő hínár mennyisége is ugrásszerűen nőtt. Ez a horgászat mellett a turizmusra is fenyegető lehet.

„A cél, hogy a növényzetet kézben tartsuk és gyérítsük. A mechanikai gyérítés mellett pedig igenis figyelembe vennénk azokat az ökológiai megoldásokat is, amelyek külföldi tapasztalatai már rendelkezésünkre állnak. E tekintetben a triploid amur lehetne egy megoldás, de mélységi kutatást kell végezni. Szeretnénk, ha pályázat vagy forráskeret nyílna arra, hogy a szakemberek tanulmányozni tudják, hogyan tudja az ilyen speciális helyzetben lévő holtág kezelni a növényevő halakat. Szeretnénk, ha a vízben lévő védett és őshonos növények mellett az invazív növények gyérítésébe a növényevő halakat tudnánk használni. Ez lenne a legköltségmentesebb megoldás. Az egyedszám pedig kézben tartható, ha a fajta nem szaporodó képes. A kihorgászás és az elúszás miatt pedig rendszeresen lehetne a telepítésüket is végezni.” – fogalmazott Borsos József.

Az egyesület aktív évet tudhat maga mögött, és a jövőben sem veszít lendületéből. Hamarosan két éves lesz a szervezet, aminek köszönhetően már működési célú pályázatokra is igényt nyújthat be – az új egyesületeknek az első két évben erre nincs lehetőségük. Ennek okán már az őszi, téli időszakban megkezdődhetnek az előkészületek.

szcs