A frissítő néprajzért jöttek Makóra

Nem csupán az ország minden pontjáról, hanem még a határokon túlról is érkeztek vendégek szerdán a makói József Attila Múzeumba. A kulturális intézmény immáron második alkalommal adott otthont a Néprajzkutatók Találkozójának. A résztvevők nem csak előadásokat hallgathattak meg, hanem a kötetlen beszélgestések során beavatták a többieket abba, mivel is foglalkoznak jelenleg.
– Ezt a szakmát a kollégák többnyira magányosan űzik, vagyis nagy szükség van arra, hogy legalább egy-két alkalommal összejöhessenek egymással, hiszen ez a találkozó szakmailag, de emberileg is frissíti őket – vélekedett Szikszai Zsuzsanna. A makói múzeumigazgató ezzel kapcsolatos gondolatait itt találja:
##audio:4642##
Számos érdekesség is elhangzott ezen a konferencián. Többek között az is, hogy a tánc lehet kulturális örökség, valamint arról is szó esett, milyenek is voltak az I. világháború során a tábori bordélyok, illetve a prostitúció egy alföldi mezővárosban. Ezen kívül bepillantást nyerhettek a résztvevők a makói csipkeverés jelenébe, a torontáli és a csomós szőnyeg csongrádi készítésébe, de abba is, hogy kik és mikor viseltek pitykegombot.
Bogoly József Ágoston a szegedi Bálint Sándor néprajkutató szellemi örökségét tanulmányozza. – Amellett nem lehet elmenni, hogy az a kutatás, amit egykoron végzett Bálint Sándor, ma is időszerű és érdemes bevonni az iskolai oktatásba is – sorolta a művelődéstörténész. Bogoly József Ágoston az előadásában kitért arra is, ezt hogyan lehetne megvalósítani, íme:
##audio:4641##
Munkatársunktól. K.