A Szegedi Ítélőtábla munkájáról és a sajtóról

A megjelent újságíróknak dr. Harangozó Attila, az ítélőtábla elnöke elmondta: folytatódik a több éves tendencia, egyre több ügy érkezik az ítélőtáblára. Hangsúlyozta: az ítélkezési munka időszerűsége így is változatlanul jó. Miközben a Szegedi Ítélőtábla az elmúlt időszakban besegített a túlterhelt Fővárosi Ítélőtáblának is, mindössze néhány olyan ügy akad, amelyben egy évvel az ítélőtáblára érkezés után születik meg a jogerős ítélet. Az ítélkezési munka színvonalát jól mutatja, hogy a harmad fokra a Kúria elé kerülő ügyek döntő többségében helybenhagyó végzés születik. Az ítélőtábla vezetésének változatlanul az a törekvése, hogy mind a magas szakmai színvonal, mind az időszerűség a jövőben is jellemeze a Szegedi Ítélőtáblát. Nagyon fontosnak tartja a táblabíróság vezetése azt is, hogy az évek során a sajtóval kialakult kiváló kapcsolat a jövőben is megmaradjon, ennek érdekében minden fontosabb ügyről, akárcsak eddig,  minden fontos részletet tartalmazó sajtóanyagokat bocsát ki az ítélőtábla.

Ezt követően dr. Hámori Attila, az ítélőtábla elnökhelyettese beszámolt a sajtó képviselőinek az ítélőtábla őszi képzési feladatairól. Elmondta, hogy a hatékony és időszerű ítélkezés egyik feltétele a hatályos jogszabályok pontos és szakszerű ismerete. Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke mindig is kiemelt figyelmet fordított e stratégiai céljának a megvalósítására. Dr. Handó Tünde elnök asszony a „Szolgáltató bíróságok” és a „Fenntartható fejlődés” programok sikereire támaszkodva az idén is meghirdette a „Fenntartható fejlődés” program folytatását. Ennek egyik kiemelt célja a hatékony és időszerű ítélkezés megvalósítása, az elért eredmények továbbfejlesztése. A Szegedi Ítélőtábla ezen a téren jelentős sikereket könyvelhet el, melyeket remélhetőleg folytatni tud majd a kiváló szakmai tudású és nagy munkabírású dr. Nikula Valéria szegedi ítélőtáblai bírónő őszi nyugdíjazását követően is. Az eljárásjogi kódexek (polgári perrendtartás, büntető eljárásjog) újraszabályozása és jövő évi hatályba lépése nagy feladat elé állítja a bírákat és a bírósági dolgozókat. Ahhoz, hogy az új polgári perrendtartás szabályait magabiztosan alkalmazhassák a bírák és a tisztviselők, nagyon alapos felkészülésre van szükség. Ezt segíti az OBH által készített e-learnig tankönyv, videó- és hanganyagok, valamint a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók számára az ősszel tartandó kéthetes képzés. Ez a régióban több száz dolgozót érint majd. A hatékony ítélkezés további fontos feltétele a jó munkakörülmények biztosítása. Ezt segítették elő az ítélőtábla épületében folyt nyári karbantartási munkálatok, mely nemcsak a bíróság homlokzatát, de több irodáját, helyiségét is érintették. Végül elnökhelyettes utalást tett arra, hogy elkészült az ítélőtábla történet feldolgozó könyvsorozat újabb kötete, melynek bemutatására   remélhetőleg még 2017 végén sor kerülhet.A sajtóbeszélgetés második felében az OBH sajtószóvivői munkacsoportja által tavaly kidolgozott kommunikációs kérdőív megállapításairól volt szó. A sajtó munkatársai, miközben a Szegedi Ítélőtábla munkájáról kifejezetten elismerő értékeléseket adtak, több problémát is felvetettek. Így például azt írták: kiszámíthatatlan a tárgyalás menetrendje, nem tudni mennyi ideig tart a tárgyalás, illetve az ítélethirdetés várható időpontja sem ismert mindig. Továbbra is sok esetben probléma a tárgyaláson való felvétel készítésének a joga a vádlottakról. A bíró nem minden esetben kérdez egyértelműen, hogy készíthető-e olyan felvétel, amelyen nem felismerhető. Elektronikus sajtó „képpel” dolgozik, és ha bíró nem engedélyezi azt, hogy felismerhetetlen képek készüljenek a vádlottról, akkor igen nehéz a közvéleményt tudósítani, mert képileg nehéz a narrátori szöveget a „lényeggel” lefedni.Dr. Harangozó Attila felvetésekre válaszolva elmondta: ezek közül több megoldása (pl. a tárgyalás idejének pontosabb meghatározása) az ítélkezési munka sajátosságából fakad. Egy tárgyalás esetében soha nem tudni előre, ki mennyi ideig fog beszélni, így mikor születhet meg az ítélet.

A hang- és képrögzítés esetében komoly gondot okoz, hogy maguk a jogszabályok sem egyértelműen rendelkeznek. Míg a polgári törvénykönyv csak a képmás védelmét írja elő, az információs önrendelkezési jogról szóló törvény minden olyan adatot véd, amelyből egy személy azonosítható. Vagyis ha a bírók bizonytalanak látszanak az engedélyek megadásakor, ez abból fakad, hogy maguk a szabályok bizonytalanok. Mind a bíróságok, mind a sajtó számára fontos lenne, hogy egy új jogszabály a vitatott kérdésekre megnyugtató és egyértelmű választ adjon – hangsúlyozta az elnök.

Tények és adatok az ítélkezési munkáról

A Szegedi Ítélőtáblán az ítélkezési szünet megkezdéséig 921 polgári és 497 büntető ügyet fejeztek be a bírói tanácsok. A polgári perek esetében 205 ügy tárgyaláson (peres ügy) és 716 tárgyaláson kívül (nem peres ügy) zárul le. Ez a büntető ügyek esetében 52 peres és 445 peren kívüli ügyet jelent, plusz ötvennél több olyan ügy befejezését, amelyet Fővárosi Ítélőtáblaként kirendeléssel tárgyaltak a Szegedi Ítélőtábla bírói tanácsai.A büntető ügyszak számos nagy ügyet tárgyalt az év első időszakában is, gondoljunk csak az Ahmed H. ügyre, és a sok szereplős adócsalási ügyekre. Az utóbbiak egyébként meghatározzák a most következő időszakot is. Ezek jellemzően 6-15 vádlottas ügyek, nagy nyomozati háttérrel, hatalmas iratanyaggal, vagyis rengeteg munkát, nagy felkészülést követelnek meg a bíróktól. A polgári ügyszakban még mindig rendkívül sok „devizás-perben” kell ítéletet hozni. Ebben az évben eddig közel 150 ilyen ügy érkezett az ítélőtáblára, melyek közül már mintegy 110-et jogerősen befejeztek a bírói tanácsok. Változatlanul gyakori a szerződések megszegésével és felszámolással kapcsolatos, az egészségügyi intézményekkel szemben indított per, valamint egyre több a büntetés-végrehajtási intézményeket „sérelmi díjért” perelő, elítéltek által kezdeményezett perek száma.
Az ítélőtáblai fejlesztésekrőlA Szegedi Ítélőtábla 2005 áprilisában költözött a Sóhordó utcai épületbe. Az ország egyik legkorszerűbb bírósági épületét azóta is folyamatosan fejlődik, átalakul. Ma már a toronyban oktatási kabinet működik, megújult a biztonsági és tűzvédelmi rendszer, milliókat költött az ítélőtábla az épület állagának megóvására. Ennek során megszépült a külső homlokzat, valamint az irodák és tanácstermek egy része, új kerékpártárolók készültek az udvaron, míg a táblabíróság számítástechnikai rendszere és gépparkja is korszerűsödött. Mindez az Országos Bírósági Hivatal anyagi támogatásával valósulhatott meg.

Az ítélőtábla külkapcsolatairól

A Szegedi Ítélőtábla az elmúlt évek során kiváló együttműködést épített ki a társintézményekkel, az illetékességi területéhez tartozó bíróságokkal. Emellett nagy szerepet vállalt a bírósági munka népszerűsítésben, a jogászképzésben. Az elmúlt időszakban is számos diák látogatott el a táblabíróságra, hogy megismerkedjen az épülettel, az itt folyó munkával. A gyakornoki program keretében pedig a Szegedi Tudományegyetem bírói pálya iránt vonzódó diákjai pályázhatnak arra, hogy gyakornokként dolgozzanak egy-egy félévet az ítélőtáblán. Az ítélőtábla és az egyetem kapcsolatát az teszi még szorosabbá, hogy a táblabíróság bírái közül számosan oktatóként vesznek részt az egyetemi képzésben.

forrás:dr.Bátyi Zoltán sajtótitkár