A Dóm téren zeng a Notre Dame

A Notre Dame-i toronyőr történetéből 20 évvel ezelőtt készült romantikus, zenés rajzfilm a Disney gondozásában. És az, ahogy egy magára valamit is adó Disney-mesében lenni szokott, egy jó nagy pohár sziruppal nyakalják meg a készítők még a legszívszorítóbb cselekményt is. Márpedig Quasimodo történeténél kevés szomorúbb van a világirodalomban.

A harangtorony magányában a torz testű fiú (Veréb Tamás) mégis megtanul szeretni – úgy szeretni, ahogy csak kevesen képesek. Őt magát – külseje, mássága miatt – azonban csak kevesen szeretik viszont. Esmeralda (Gubik Petra) az egyik, aki maga is a kitaszítottak táborába tartozik. A cigánylány nem testi fogyatékossága miatt kerül a társadalom peremére, hanem származása miatt. Csakúgy, mint egész népe.

Szegeden augusztus 11-én mutatták be az 1999-ben debütált musicalt, amely erősen reflektál saját jelenünkre – ezt csak erősíti a vizuális egymásra játszás, ami a párizsi Notre Dame (cselekményhelyszín, díszlet) és a Dóm téri Fogadalmi templom (a háttérül szolgáló építmény) között valósul meg. Kirekesztés, mások nem elfogadása külsőségek, származás, hovatartozás miatt, a hatalommal való visszaélés és még sorolhatnánk azokat a kérdéseket, amelyeket érint a darab. Mindezt egyáltalán nem erőltetett módon, hanem úgy, hogy további gondolatokat ébresszen a nézőben. Persze, a komoly témákat nagyon is fogyasztható, populáris körítéssel tálalják. A csodálatos zene és a remek látvány, nagy tömegeket megmozgató koreográfiák teszi teljessé a kulturális csemegét Kerényi Miklós Gábor rendezésében.

A musicalváltozat merít Victor Hugo eredeti művéből is: Quasimodo bájos együgyűséggel szemlélődik, majd válik cselekvővé a Notre Dame-ban és környékén, illetve a befejezés is a romantikus regény sorait idézi.

A szereplők közül talán Frollo (Szabó P. Szilveszter/Szomor György) alakja kapja a legtöbb pluszt a musicaltől. Egy egészen új történetszálat emeltek be az alkotók az ő figuráján keresztül, megspékelve azzal, hogy Quasimodo és ő rokonságban állnak egymással. A vele szemben tanúsított viselkedése így még elkeserítőbb. Ugyanakkor a testvére (Quasimodo apja) „elveszelytéséért” felelőssé tett cigányokkal szembeni ellenérzése is új színben tündököl így. Clopin gúnyájában Mészáros Árpád Zsolt (a másik szereposztásban: Homonnay Zsolt) egy kicsit háttérbe szorul: inkább csak a mesélő, játékmester funkcióját tölti be a cigánykirály. Kedvesek, szerethetőek a vízköpők (Ottlik Ádám, Vágó Zsuzsi, Szerémy Dániel) is, míg Phoebus (Kocsis Dénes/Szerényi László) megint csak egy olyan karakterré válik, aki elveszik a sok szereplő között.

A Szegedi Szabadtéri Játékok szervezői bíztak az előadás sikerében, 2017-ben összesen hat alkalommal tűzték, tűzik műsorukra (az utolsó három ezen a hétvégén), illetve még a szegedi premier előtt meghirdették a jövő évad programját is, amelyben ismét találkozhatunk a púpos harangozóval.

ÉR.

Fotók: Dusha Béla, Szegedi Szabadtéri Játékok facebook oldala