Ahol együtt alkot kezdő és profi

Több mint fél évszázados múltra tekint vissza az Alkotótábor Mártélyon. Igen, így nagybetűvel, hiszen nem csak a régióban nevezhető hírösnek ez a tábor, hanem az országban is az egyik legrégebbi táborról van szó. Nem hiába, hiszen Mártély varázslatos, az alapanyag tehát adott, ha pedig ehhez egy kis művészi véna is társul, akkor közel tökéletes alkotások születhetnek. A holtág partján pedig ez így történik már évről-évre, legalább 50 év óta.

„Fontos tudni, hogy a tábor folyamatosan fejlődik, mindenféle tekintetben. Most eljutottunk arra a szintre, közös munkánk eredményeként, hogy anyagilag megalapozott annyira a táborunk, hogy emberi számítás szerint évekkel előre tudunk tervezni.” – árulta el Mucsi Zoltán, a Mártélyi Képzőművészeti Alkotótábor Egyesület elnöke.

Mucsi Zoltán

További kulisszatitkok is kiderülnek, miközben körbe sétálunk a tábor központjául szolgáló Ifjúsági Szálló területén.

„Belekezdtünk egy kis fiatalításba is. Az elmúlt években sok idős jött hozzánk, ami nem baj, sőt. Viszont a fiatalok elfogytak, ez pedig nem jó. Most ezt kezdtük el megfordítani. Pályázati forrásból lehetőségünk nyílt arra, hogy fiatalok hívjunk meg. Érkeztek alkotók a Magyar Képzőművészeti Egyetemről, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemről, de a szegedi SZTE Rajz Tanszékének festő szakirányú végzett hallgatói is itt vannak.” – mondta el Mucsi Zoltán.

A fiatalok nem is a szálló épületében, hanem sátrakban töltik az időt. Annak környékén alkotnak, ott jártunkkor egy kicsit rendezetlen, de talán pont emiatt fiatalos szálláshely fogadott minket. A kerítés mentén, az állványokon pedig félkész és már befejezett festmények és rajzok sorakoztak.

A táborban pedig még náluk fiatalabb résztvevők is akadnak, 12 éves miniművészek a legfiatalabbak, akik jobbára ismerkednek a művészetekkel, a technikákkal és a különféle megoldásokkal.

„A tábor szakmai megerősítése is célunk. Ez is pályázatoknak köszönhető, ezek segítségével el tudjuk érni, hogy nevet művészeket is meghívjunk. Jelenleg több Munkácsy Mihály-díjas alkotó van itt. Például itt van újra Szabó Tamás szobrászművész, akit Vásárhelyen nagyon jól ismernek, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.” – folytatja az alkotótábor elnöke.

Délelőtt van, de már a szálló minden szegletében zajlik az alkotás. Ráadásul vannak olyanok is, akik a part felé veszik az irányt. Árnyékos helyet keresnek és a természet adta alapanyagból dolgozni kezdenek.

„Valamilyen szinten akadnak napi programok, de mindenki arra megy, amerre szeretne. Szoktunk olyat csinálni, hogy az egyik nap a kerámia, a másik nap a tűzzománc kapja a főszerepet. Krokikat, gyors rajzokat is készítünk, ez a szakmai fejlődés szempontjából lehet fontos. Előfordul, hogy kimegyünk a holtág másik végére, akár Körtvélyesig is. A tábor állandó témáját a környezet adja. Azonban belül rengeteg minden van. A napsütésnek köszönhetően a fények és az árnyékok viszonya is jó téma lehet. A tükröződések a vízen. Az itt élő ember, és ami e mögött vagy ebben van.”

A 12 napos táborból még bőven van hátra, a művészi torta tetején pedig a hab az augusztus 8-ai kiállítás, amelyet a Mártélyi Faluházban rendeznek 17:30-tól.

„Ennek a tábornak a nagyszerűsége pont az, ami a zárókiállításon is fel fog majd tűnni. A 12 éves fiataljaink, akik az idén vannak itt először és még az alapokkal ismerkednek, együtt fognak kiállítani az előbb említett Szabó Tamás szobrászművésszel. Ebben a táborban a legkezdőbbektől a legprofibbakig mindenki megfordul.” – teszi hozzá Mucsi Zoltán.

A kiállításon várhatóan rengeteg műalkotás lesz, hiszen legalább 80 résztvevőre számítanak a 12 nap alatt. Az ország minden pontjáról érkeztek alkotni vágyók. Sőt, egy kicsit nemzetközi is a helyzet, hiszen néhány honfitársunk évről-évre Angliából az Alkotótábor idején utazik haza. A tervek között viszont az is szerepel, hogy a jövőben még nemzetközibb lehessen az alkotás.

„Kiemelten fontos a is, hogy jó kapcsolatot ápoljunk  településekkel, ezeket erősítsük. Szerencsére jól együtt tudunk működni Hódmezővásárhellyel és a Mártélyi Önkormányzattal is. Borsos József polgármester és munkatársai nagyon segítőkészek, bármit kérünk megkapjuk, mindenben segítenek.” – zárja gondolatait Mucsi Zoltán elnök.

Az alkotás pedig szakadatlanul folyik tovább. A tomboló kánikula sem akadály, vagy ha mégis, akkor közel a szabad strand, ahol csobbanni és felfrissülni is kiválóan lehet.

A művészkedésbe pedig e sorok írója is igyekezett egy kicsit belekóstolni. Az eredmény egy nyakig festékes újságíró és egy tájkép a búzatáblával és a viharos égbolttal. Nem egy hibátlan munka, de elsőnek talán nem is olyan rossz.

szcs